Napi Hírek, 1936. október/2

1936-10-16 [0380]

Moszkva, október 16. A szovjetsaito még mindig méLy hallgatásba burkolózik az idei termés eredményéről. A szovje tlapoknak* nyilván n^ ncs bátors^uk ahhoz, hogy bevallják a szomorú Valóságot, amely abban nyilvánul meg, hogy a bevetett területnek több mint a felét katasztrofális szárazs^ tette haszna.ehetetlenné*. Az aszály európai Oroszországnak csaknem egész területére kiteljed. Különösen súlyos a helyzet a Kurszki és Voronesi területeken. Ugyancsak siralmas állapotok uralkodnak a k

olga mentén. Külföldi szakemberek ideiglenes becslése szerint kereken 300 millió mázsára tehető a terméshiány. Ez pedig megfelel a múltévi termés felének. A betakarítási munkálatok befejezése óta alig telt el egy hónap és Szovjetoroszország hatalmas t erületen minden ütt-ugyanazok a jelenségek lépnek fel, amelyeket az 1921 és 1932 évi katasztrofális aszály idején látni lehetett. A földmives lakosság nagy tömegekben vándorol a városokba, mert azt reméli, hogy megélhetéshez jut. Akinek még maradt baromiia, burgonyája, almája vagy más eladható áruja, az a városokba siet* és a piacokon próbálja elauni - természetesen borsos árakon kis vagyonkájának maradványait, hogy ezért kenyeret vegyen. A kollektív gazdasagokban egészen csekély a készpénzben kiiizetett bérösszeg, amely általában 8-10 kopeket tesz ki egy-egy munkanap után. A kollektív parasztgazdaságok igen válságos helyzetbe kelült ék a katasztrofális terméseredmény következtében. így még arra sem képesek, hogy,az aratás előtt előlegként kapott kenyérmagvakat visszaszolgáltassák. Az aszály által '•ujtott területeken a szó szoros értelmében éhhalál fenyegeti a kollektív parasz'ssgot. A kollektív gazdaságoknak több mint felében le kellett vágni a marhákat, mert már nem volt mivel etetni őket. Ezek a kényszerlevágások a,szerencsétlen "kollektív parasztokat" megfosztották az élelmezés utolsó lehetőségétől is. , A Volga mentén és a Szovjetunió középső részeiben az országutakon ezerszámra vándorolnak az éhező és cél nélkül bolyongó parasztcsaládok. Igen kétséges, vájjon a szovj étkor mány orvosolni tudja-e a Szovjetunió súlyos betegségét, az éhezést. Kérdés, vájjon a Szovjetunió egyes szerencsésebb helyzetű vidékeinek termésfeleslege elegendő-e arra, hogy legalább szűkös kényeiét biztosítson a kiéhezett kollektív parasztoknak. /MTI/ ti Ktt/Vi 0 ' " ' Varsó, októher 16. i A Gazeta rolska párisi tudósítása ránutat arra,hogy május óta jrianciaoiszóban gyökeresen megváltozott a Népfrontról táplált vélemény, kmd jobban tért hódit az a meggyőződés], hogy a kommunizmus csakhamar az egész vonalon a csőd szélére jut éa éppen ugy megbukik a külpolitikában, mmt a szociális, gazdasági és pénzügyi politika terén. A szovjetoroszfranci a egyezményről napról-napra jobban és jobban bebizyonyosodik, hogy nem egyéb igen kockázatos és hátrányos vállalkozásnál. A francia lapok nem is titkolják, hogy a "szövetséges" szovjetdiplomácia Genfben a legnagyobb nehézségeket okozta J?ranciaorszabnak és ezt a taktitóájá minden nemzetközi téren, tehát az öthatalmi értekezlet és a spanyol polgárháború kérdésében egyaránt folytatja. Az sem utolsó sorban esik latba, hogy a kommunisták minden eszközzel zavart akarnak kelteni Franciaorss á keleti határszélén. /MCI/ m # Ku/Ku b London, október 16. /§tefani./ • . • Kétszáz vak ember vonul a vidékről London fele, hogy a kormánytól a vakok ügyének olyan egységes rendezését kérjék, amely megmentene őket/sanyaru helyzetüktől, amidon sorsuk az egyes községek íóindula-^ tátőT függ. A vakok menete tegnap Sneffioldbc érkezett, ahol a városi tanács megvendégelte és ellátta őket az útjuk folytatásához szükséges pénzösszeggel is* /MTl/ L mostani