Napi Hírek, 1936. szeptember/2

1936-09-17 [0378]

/Blum beszéde.. Folytatás./ - A békének ez a felfogása a demokrata tanokból következik, i történetem beigazolta, hogy az igazi és szilára bétce sem igazságtalan­ságon, sem önzésen nem épülhet fe . * világ jelenlegi állapotának szemlélete mineen rszinte-.megf igvllot meggyőzet, arról, hogyaz egyet­len és igazi szilárd békeTlenet es hogy az európai kérdesek,igazan élet­képes megoldásai csak összefoglaló megoldások lehetnek, A békének egye­temesnek kell lennie, mert a háború szintén egyetemes volna. jjUrópában nem törhetne ki olyan fegyveres ellentét, amelyet el.lehetne szi­getelni. A kormány ezt a meggyőződését juttatja kifejezésre, amikor az egyetemes biztonságról és az oszthatatlan békéről beszel. Ezt a meggyo­zeeást. valamint becsületbeli érzést juttatjuk kifejezésre, amikor _ # hangoztatjuk a vállalt kötelezettségekhez! az aláirt szerződések­hez való ragaszkodásunkat, egyben pedig hangoztatjuk, hogy ezeket az egyezményeket a népek egyetemes béke szer ve: z étévé akarjuk kifeoleazteni. - á békeakarat a francia nép egyhangú akarata. A francia polgá­rok között is vannak méghasonlások, amelyek részben eszmék, részben érdekek ellentéteiből fakadnak. A szabads|g módot nyújt az ellentétek kifejezésére, ŰO egyúttal 1 h tővé teszi, hogy az ellentetek a halaoás eszközeivé váljanak* Franciaországban bizonyos elvek és tanok szemben­állnak egymással. 2z nem a gyöngeség, hanem az erő jele. Jóllehet Francia/ország egye "ért a bek. akaratban, de egyben kesz arra hogy hol­nap épen ugy, mint történelmének minden órájában egyhangúan lépj.n fel, ha a haza biztonságának avagy földjének megóvásáról volna szó. A n-mzet egységesen lépne fe_6 minden nyomás és minden olyan kísér­let ellen, amely szabadságát, avagy döntéseinek teljes fifegetienseget akarná befolyásolni. Franciaország nem engedni nrg, hogy bárki is akar közvet ee, akár kőzve lenül kényszert gyakoroljon ra. Viszont Francia­orszeg '." sem akar senkire sem kényszert gyakorolni. Franciaország azt akarja, hogy ereJ3 mindig bölcs erő maradion, de minőig büszke lesz békeakaratera. Ima Franciaország ebben a szellemben akar résztvenni e , & a most megnyilé nemzetközi tárgyalásokon. A Ha/L ^«rf^«ÍMM^.-W«* 1\J U aj n a - F r a n k f u r t . szeptember 17. /Ml/ , , A # Hindenburg léghajó csütörtökön este indult el nyolcadik eszakamerikai útjára. Ennek az útnak különös jelentősége van azért, mert a hinuenburg fedélzetén most utazik át az Atlanti óceánon az ezredik utas. i^bbol az alkalomból ünnepség volt az elindulás előtt. Ohristiansen, a nemet Zeppelin-müvek egyik igazgatója rövid be.szédet mondott, majd üd­vözölte a léghajó ezieaik utasát: ' Elliot Ihite Springs asszonyt, a délkarolinai Fort Aliból és : ívirágcsokrot. majd művésziesen kidolgo­zott dirr alumínium kelyhet nyújtott át neki. A khhely anyaga ugyanaz, amiből a léghajó vézá felépítették. Végül Frankfurt vácds képviselője átnyújtotta az amerikai asszonynak a főpolgármester nevében "A régi Frankfurt képekben" cimü ' . emlékkönyveti /MTI/ W Tó/Ln V a i s ó , szeptember 17. A minisztertanács mai ülésén törvény kibocsátását határozta el úgynevezett munkatelepek létesítéséről, iázeken a munkatelepeken önként jele tkező ifjú munkasok dolgoznak. A munkatelepoket a hadig yminiezter ellenőrzése aláhelyezik. /MTI/ é Tó/Ln H e n d a v o , szeptember 17. Mintegy 1500 spanyol állampolgár, aki le utóbb Irunból a vá­ros ostroma icejen elmenekült, most Franciaországból ismét visszatért a ... .-nemzeti csapatok által megszállott területekre. /Ml/

Next

/
Oldalképek
Tartalom