Napi Hírek, 1936. szeptember/2
1936-09-30 [0378]
Paris, szeotember 3°. /Magyar Távirati Iroda/ , t > ü , sze ,^ t ^. m délelőtt ellenséges hangulatban kezdte meg a kormány penzertekcsokuentő javaslatának vitáját. " szenátus nem fogja ugyan leszavazni : a pénzertékcsökkentést, amely immár megmásíthatatlan ténynek tekinthető, ae - a Liberté kifejezésével élve - a kormány javaslata jóval alaertekelve fog visszakerülni a képviselőházba. * szenátus főleg azt ellenzi, hogy a kormányra diktátori hatalmat ruházzanak. * kormány a szenátorok aggodalmainak lecsillapít ásás*!" Chautemps és Violetta t*rcaaelkuli minisztereket bizta meg. fi szénái us pénzügyi szaktekintélyei azonban tovabera is att°l tartanak, hogy az a Móa ahogyan a kormány az értékcsökkentést meg akarja valósi tani, nem lesz alkalmas az ar sz ist' pénzüevi ta$oraálli tására és a gazdasági élet fellendítésére. , lí i r szerint a kormány egyes tagjai a szenátus folyosóin emlékez ettek a ' j makacskodó szenátorokat Jouhauxnak arra a fenyegetés érc, hogy - • ha a szenátus meggátolja a népfront munkáját, a szakszervezetek figyelmeztetésképpen ötszázezer munkást tfoáultatnafc fel a biaxüp'hurg-palote elé. ^z Arai de l'euple jelentése szerint az egyik szenátor erre tréfásan a következőket felelte: . ' ' '- Ötszázezeré minnkás talán sok is leez. Meg sem kiséreljük a védekezést. A szakszervezetek talán azt hiszik, hogy a Luxemburg-palota az^ilcazar fellegvára és mi kadettok vagyunk. Ez hizelgóreánk nézve, de sajnos mi csak agg honatyák vagyunk; A szenátornak ez a nyilatkozata a folyosón nagy derültséget keltett. iimi G-ardey szenátor előadói jelentését illeti, azt egyesek valósággal vádiratnak tartják a kormány ellen. Caillaux,a pénzügyi bizottság elnöke helyesbítette ezt a megállapodást. Nem vádirat ez a jelentés • mondotta -'hanem olyan jelentés, amely a szenátus bénzügyi bizóttságátál 'árható volt. Elfogadjuk ugyan magát az'' értékcsökkentést, de a • •>.:_ • hozzávaló kerítésből nem kérünk. Különösen nagy sikere volt a délelőtti ülésen Chaumié szená;ornak, aki hangoztatta, hogy a francia takaréktőke szent dolog, amihez nem szabad nyúlni. A magánvagyon - mondotta - nem csupán^dzdasági JSJUI.K, halma'-.a- és a munka jutalma, hanem bizonyos erkölcai jelent őseget, is r eit magéban, amikor egy f an la család takarékosságával "megszabadít ja magát a rnásnaD bizonytalanságától, nemcsak gondtalanságot, hanem ennél többét, sokkal többet,' fiSggetlenséget is biztosit magának, "mi a szakszervezetek fenyegetéseit ille ti ?-mondott a a szenátor - azok hamar elkopnak. Az első nap . . megijedünk tőlük, a násodik nap cégsz okijuk őket, a harma_ dik nap pedig megsokaljuk azokat, á szenátornak a iraneia takarektókéra voia tkozö kijelentéseit a szenátus élénken megtapsolta. Alt-lános benyomás szerint a szenátus nem törekszik ugyan a kormány megbuktatására, de a javaslat az éjszaka folyamán többször ]S meg fogja tenni az utat a szenátus és a képviselőház között. "Mindenesetre fáradtságos munka lesz a két Ház felfogását összhangba hozni. A képviselőház köreiben számolnak azzal, hogy a kommunisták és a szenátorok egyaránt engedményeket fognak tenni és igy a javaslatot mégis sikerül raég az éjszaka folyamán tervényerőre emelni.
