Napi Hírek, 1936. szeptember/2

1936-09-21 [0378]

London, szeptember 2.1. Lloyd George fogadta A. J. Oummingat, a Newa Chaonicle munkatársát és nyilatkozott előtte Németországban szerzett tapasztalatairól. - Az a benyomásom - vezette be az interjút az újságíró - ,hogy ön Németországot nem tekinti az európai béke veszedelmének. - fiz attól függ - válaszolta Lloyd George - milyen bánásmódot tanusitanak Németország iránt. Ha megtámadják és területét megrohanják, amint ezt 1923-ban Poineaié utasításai nvomáh tették, akkor nem fog békésen - .... - • összehúzódni az ostorcsapások'súly a alatt. Ha tehát ugy latja, az önvédelemnek és az önérzetnek ezt az állásfoglalását nevezheti a béke geszedelmének is. Az újságírónak arra a kérdésére, vájjon hisz-e a német militarizmus veszélyében, Lloyd George a többi között ezoket mondotta: - Németország nem akar megtámadni egyetlen európai államot sem és Hitler a védelem céljaira fegyverkezik, nem pedig a támadás érdekében. - Vájjon nem akarja-e Hitler megtámadni a szovjetet? - Nem,- mondotta Lloyd George. Fanatikusan gyűlöli a bolsovizmust és éveken; . • •< át kommunistaellenes frontot alakított Németországban, de nevetséges az az állit ás, hogy Moszkva ellen akar vonulni, vagy hogy Ukrajnára vágyódik, /nak - Nemetoisz^/nagy nemzeti nyomorúságának órájában az egység és a "szabadság" kőzett kellett választania,- folytatta Lloyd George. Az egységet választotta ós ezt még mindig az egyetlen lehetőségnek tekinti. Meggyőződésem szerint most, hogy Németországot ellenséges államok veszik körül, valamennyi német népréteg hatalmas többséggel ellenzi a régi pártharcokhoz való visszatérési. Lloyd George ezután a német-angol viszonyról szólott ós a többi között ezeket mondotta,: - Hitler mélységes csodálatot tanúsít az angol nép iránt és ebben a csodálatban minden némot népréteg-osztozik, fiivitat hatatlan, hogy a nemeitek barátságban kivannak velünk ólni. Németországban mindenki ezt mondta nekem.:" Csak egyszer keveredtünk viszályba Angliával, de ilyenre soha többé nem kerülhet sor. Hitler azt akarja, hogy népcink barátságban éljenek". - Milyen követelést támaszt ezzel szemben Hitler? - kérdezte Gummingj. - Hitler nem akar semmiféle ellenszolgáltatást os ilyet sohasem kért, kivevő az egyenjogúságot nagy birodalma számára. Sohasem kellett volna elküldeni az angol kérdőívet Németországnak. Nem küldtünk ilyen kérdőivet Fianciaoiszágnak ós Olaszországnak, miért küldtünk hat akkor Németországnak? Pedig a franciák ős az olaszok sokkal jobban fel vannak fegyverkezve, mint a németek. Olyan kérdések voltak ezek, amelyeket annakidején magán a locarnoi hatalmak értekezletén is fel lehetett volna tenni. Ez a K érne törsz ághoz intézett kérdőív jogosan kelthette azt a gyanút, hogy Németországot nem kezeljük egyenjogú hatalomként. - Ha tehát az ön nézete szerint Németország nem veszélyezteti az európai békét, melyik hát az a veszély, ,amely ellen egész Európa fegyverkezik? - hangzott az uis&iró utolsó kérdése. - Az egész fegyverkezes őrültség. Olyan megegyezésre juthatnánk Németországgal, amely nem lenne méltánytalan ránk nézve és az ilyen megegyezés nemcsak a Németország és Franciaország közötti békét segítene elő, nanem a világbékét jelentené. Nem tarthatjuk fenn a bókét, ha ragaszkodunk ahhoz, hogy más országok kormányrendszerüket a mi felfogásunk szerint tartsák renn« Mindenkinek meg kell adni azt a jogot, hogy belső problémáit a maga módja szerint oldja meg. /MTl/