Napi Hírek, 1936. szeptember/2

1936-09-18 [0378]

Paris, szeptember 18. / A Havas-iroda sankt-moritzi különtudósitójának jelentése szerin Tiifeulescu állapota ma délben változatlan volt. Az éjszakát igen nyugtalanul töltötte és reggel 38.4 fok láza volt. DélelőttTkevés táplálékot magához venni, de környezetének tagjait ismét aggodalommal tölti el). A vészes vérszegénységen és az általános testi gyengeségen kivül a'vérmérgezés tünetei léptek fel, aminek eddig nem tudják okát adni. /ffil/jAj^^ ^btAét Y Ba/K » Genf, szeptember 18../Havas/ Delbos francia külügyminiszter-ma délelőtt fogadta del Vayo-t a madridi kormány külügyminiszter ét. /MTI/ Y Ba/K Bern, szeptember 18* A Svájci Távirati Iroda jelenti délután 14 óra 30 perckor: Titulescu volt román külügyminiszter állapotában ugy látszik hirtelen rosszabbodás állott, be, Az orovosoktól nem lehet felvilágosításokat kapni a beteg állapotáról, Titulescut St.Mo-j itzban a Suvret*a-szanatóriumban ápoljál; A betegen pénteken ujabb vérátömlesztést hajtottak végre, /MTl/ u- Eö/K m V s x' s ő , szeptember 18, -/Magyar Távirati I© ős/ k íurjex Foranny vezércikkében llulka Laskowski Pál, ismert csehbarát közi ró "nyilt levelet intéz cseh barátaihoz, amelyben hangoztatja, hogy Edéig sző sem lehet a cseh-lengyel viszony meg javulásáról, amig B csenek nem Változtatják meg ellenséges msg.ats*tásuis t a Csehországban élő lengyel kisebbségekkel szemben Többszox is megfordultam - irja Laskowski- a határon tul és erős önbiiála tot gyakoroltam magammal szemben, de mégsem tudom megváltoztatni kiadott munkám adatait^ mind utazásommal szerzett tspssztslataimst, amelyek lesújtók s esehekce, Bejártgm valamennyi lengyel falu temetőjet és Bizony azokban egyetlen csen sírjára sem akadtam 1b régibb időkből, így hát tiszta hazugság ez, amit ? csehek állitrn?k a Iongyeiokról, hogy azok ellengyelesitettek ezen a vidéken s cseheket. Ugyanezt bizonyítják a plébániák anyakönyvei is, amelyeket többször igen gondosan átnéztem. Ezek mind cs£k a legutóbbi időben bevándorolt csehekről tudnak. Imit ? csehek müveinek' -folytétja tovább s cikkíró'- az arculcsapása s demokráciának, k lengyel anyák minden reggel sirnak, ^amikor gyermekeiket cseh iskolába küldik, de kénytelenek tűrni ezt az állapotot, mert másként férjeik elvesztenek állásukat, 1 háború előt t húszezer lengyel járt.lengyel iskolát?, ms esik kilencezer, Bz f szám mindennél többet mond, s csenek erőszakosicbsn csehesitenck, mint annakidején a poroszok németesitsttek, Annakidején még Oroszországban is akadtak olyanok, akik a demokrácia nevében felemeltek szavukat a lengyelek eloroszositasa ellen, de Csehországban hallgatnak a "demokraták", akik nem méltók e*.re s névre. Bezzeg, ha oroszok laknának ezeken a vidékeken, akkor gyönyörű orosz iskolák épülnének Lengje! közjegyző^ biró$, hivatalnokot még hirbol sem lehet találni, k lengyel vasutasokat az ország :elsejébe küldik, hogy ott teljesen elfeledkezzenek lengyel voltukról, k lengyelek elcsehesitése embertelen, radikális, könyörtelen és szörnyű, k csehek g saját érdekeik ellen cselekszenek. Jo lesz, ha végül is meggondolják, • hogy ideiglenes sikereikkel nagy karokat okozhatnak az egész cseh népiL k.