Napi Hírek, 1936. augusztus/2
1936-08-16 [0376]
S z e-g 3 d, augusztus 16. " Herczeg Ferenc levelet intézett a Bizánc szabadtéri alőadása alkalmából vitéz dí.Imecs György főispánhoz és dr.Pálfy József polgármesterhez.. Herczeg Ferencnek a polgármesterhez intézett levele így hangzik. „ Mál ^ n tigztelt BarátomI Kellemes autóutazás után Budapestre visszaérkezvén, szükségét érzem, nogy hálás köszönetet mondiak^néked és városodnak azért a páratlanul nagystílű és megértő szellemért/ amelyről Bizánc szabadtéri előadása alkalmával tanúságot tettetek.. . Őszintén meg kell vallanom, amit Szeged adott hozzá színmüvem előadásahoz, az mérhetetlenül föléje emelkedett legmerészebb várakozásaimnak. Ugy hiszem, minden szerzői elfogultság nélkül megállapíthatom, hogy a ti mostani művészi vállalkozástok teljesen méltó egy nagy nemzeti művelődési központhoz és Szeged városát oly kulturális magaslatra fogja emelni, mely büszkeséggel tölthet el minden magyar szivet. Nagyon prulök, hogy a ti nagyszerű munkátokban némi napszámos munkát végezhettem magam is.^ ^ ^ mélyen tisztelt Barátom, hogy ez alkalommal megkö 7 szönhessem a vendégszeretetnek számos jelét, mellyel nekem és budapesti vendégeimnek annyira élvezetessé tettétek a szegedi tartózkodást. Igaz barátsággal köszöntlek és vagyok halára kötelezett híved Herczeg Ferenc.'' 0 Sz/Sz Szeged, augusztus 16,. A Szeri-síkon felállított Arpád-emlékmünál ez évben szeptember 6-án rendezik meg a honfoglaló "Árpád" emléknapot. Az ünnepi baszedet vitéz Vátadi László, a zár^bas.zédet pedig Hunyadi-Vas Gergely országgyűlési képvi se le. mondja'. /fflEI/ 0 Sz/Sz 4 § isztergom, augusztus 16. Nagy boldogasszonykor az esztergomi f őszékesagyház bucsunapján dr.3eredi Jusztinian bíboros-hercegprímás ünnepi nagymisét pontifikált az esztergomi bazilikában, utána apostoli áldást osztott és szentbeszédet mondott. - Nagyboldogasszony ünnepe a legkatolikusabb, a legmagyarab és a lagesztergomiDb ünnep,-kezate beszédét a bíboros főpásztor. A legkatoj kusabb ünnep azért mert ez különböztet meg bennünket leginkább a keresztén^ felekezetektől, amelyek nom élnek Szűz Mária különös tiszteletében és következőleg nem is ünneplik a Boldogasszonyt. A legkatolikusabb ünnep ez főképen azért is. mert ez a nap Mária mennybemenetelének ünnepe, amely megerősít bennünket feltámadásban hitünkben. A legmagyarabb ünnep Nagyboldogasszony napja, vagyis az ősi magyar Mária-tiszteletnél és a hagyományos magyar Mária-kultusznál fogva. A leges ztergomibb ünnep pedig nemesgázért, mert innen indult ki Szűz Mária országának építése, hanem azért ismert az esztergomi várhegyen épült székesegyházakat'Mária nevéről szentelték és a mostani bazilikának is ma van a búcsúnap ja. a - Azért mondom el mindezeket - folytatta a hercegprímás hogy főpásztori kötelességemhez hiven fokozottabb Máriatiszteletre buzdítsalak benneteket, hasonlóan az első apostoli magyar királyhoz, Szent István hoz, aki épen ezen a napon ajánlotta fel országaVB a Boldogasszonynak és rendelte népét Szűz Maria népének. Akkor lesztek jó katolikusok, ha a hagv manyos magyar Máriatiszteletet megőrzitek és továbbfejlesztitek és akkor" lesztek jó magyarok, ha Mária népe lesztek és Szűz Mária szent Fiának, Kr n tusnak tanításait követye ebből az országból Mária országa lesz. Szűz Mária közbenjárásáért mondott megindító imádsággal fsi >: te be beszédét a bíboros főpásztor, hogy hívei jó katolikusok és fő esztergomiak legyenek. /MII/ 0 Sz/Sz
