Napi Hírek, 1936. június/2
1936-06-27 [0372]
Gönc , junius 27. Bornemisza Géza iparügyi miniszter és Antal István igazságügyi álamtiukár szombaton ellátogatott a gönci választókerületbe, ahol részt vett és felszólalt Bárczay János országgyűlési képviselő töb,b beszámológyűlésén. A beszámolókon részt vettek Melczer Lilla, Vitéz Árpád és vitéz Szalay László országgyűlési képviselők is. Antal István igazságügyi államtitkár, titkára: Bathó László kíséretében reggel gyorsvonattal érkezett meg a kerületbe. Hidasnémeti állomáson Patay Sámuel Abaujtornavármegye főispánja, Szentimrey Pál alispán, " i Ruttkay György Járási szolgabiró zogaata Antal István államtitkárt, aki azután a gönci lovasbandérium kíséretében átment Göncre. A község bejáratánál felái itott diadalkapunál a község el ej áros ág a fogadta az t előkelőségeket. Á beazámolőgyülésen Farkas Slek református esperes dvözlőbeszéde után Bárczay Tános országgyűlési képviselő mondott beszámolóbeszédet, majd Antal István államtitkár állott fel szólásra és hosszabb beszédet mondott. Az államtitkár bevezető-szavaiban részletesen ismertette azt a munkás ágot, ame yet a Gömbös-kormány a . . NEP támogatása mellett ... • 'v\-'é három és fel év alatt kifejtett. Ifizt a áhnkát nagyszabású hídépítéshez hasonlította, amely hidnak az a rendeltetése, hogy elesettségünk, csonkaságunk, szétszakaaottságunk és nyomorúságunk mai szomorú korszakában a megelégedettség, a jólét, a fejlődés és a hatalom uj Magyarországába vezesse át a nemzetet. A hidepitő munka két részre oszlik: Bloször meg kellett építeni a hidnác azt az ivét, amely a gazdasági anarchia, a pénzügyi összeomlás, a szociális nyugtalanság , a külpolitikai bizonytalanság és a belpolitikai zűrzavar süppedékes árterületét hidalja át és csak ezután karülhetett sor a hid fopillcijérek és főivének megépítésére. ". , . amelyeknek már az a hivatásuk, hogy.a gazdasági stabilitás, a szociális kiegyensúlyozottság és a politikai konszolidáció talaján megnyissák a biztos jövő felé vezető utat a nemzet előtt - i. munka eisö részéi; elvégezte a kormány még a régi parlamentben, amikor rendbehozva az ország pénzügyeit, lecsillapítva a szociális nyugtalanságot, helyreállítva az ország külkereskedelmi kapcsolatait, megoldva a mezőgazdasági áb:kérdés és enyhítve az agrártársadalom adó és kamatterheit, megteremtette a gazdas gi és politikai kibontakozás előfeltételeit, viszont az uj parlament segítségével - az e parlament által tető alá hozott történelme jelentőségű reformokkal: a közoktatás uj rendjének megszervezésével, az iparügyi novellával, a hitbizományi reformmal és a telepítés ügyének megoldásával, valamint egy nagystílű közegészségügyi politika inaiiguralásával lefektette alapvető pilléreit a modern magyar reformpolitikának. /Ugy van T Ufcy van!/ w - Az uj parlament ös.^zeülése . folytatta az államtitkár - korszakos jelentőségű eseménye a kiegyezés utáni magyar politikának, mért ez a parlament jelenti az első éles es határozott szembefordulást azzal a liberális politikával, amely 1667 óta különböző elnevezések alatt dominálta a magyar eőzéietet ós amelynek bár - és ezt objektíve el kell ismerni - főként kezdetben óiiasi érdemei voltak a mai magyar államiság kiépítése körül, de amely elöregedett, kitanult, el-szintelenedett, é&teréjét és népi tartalmát elveszítve érzéketlenné vált minden népi és nemzeti agrárproblémáéi ránt, amelyek megoldatlansága később súlyos veszélybe döntötte a nemzetet. /Uev van' Ugy van!/ °* a , al JS&ZP 1 parlament nem partikuláris érdekeket az egyetemes magyar erdekek fölé helyező liberális világfelfogást képviseli, hanem az egyaz egészért, az egész az egyért",azaz a nemzeti szolidaritás nagy princípiumán . • \ nyugvó konzervativ világszemlélet alapján fejti ki negizetapito tevékenységét. , /Folyt.köv. / O- Gu TÓ/iCr ORSZÁGOS LEVÉLTÁR K szekció
