Napi Hírek, 1936. május/2

1936-05-18 [0370]

iz osztrák kormány sajtófőnöke Ludwig Eduárd! rendkívüli követ ás meghatalmazott miniszter hétfőn ostc a képviselőházban a Magyar-* Osztrák Társaság meghívására előadást tartott a háböruutáni Ausztria politikai fejlődéséről, fejtegetéseinek központjába Soipel Ignác dr.-nak, o kimagasló allamfárfiunak alakját helyezve. Ludwig miniszter - Soipel egyik legbizalmasabb munkatársa - előadásában kimutatta, miként nyomta rá Seipel" : :> .*. "• kivételes egyéniségének bélyegét Ausztria háooruutáni történetére es miként alapozta meg Ausztria függetlenségét. E politikai portré háttereként Ludwig miniszter nagy vonásokban megrajzolta a pártviszonyok kialakulását, lévén ez döntő hatással a későbbi eseményekre. A régj Reichsrat tömérdek pártjából a háború után megmaradt két vezető párt . / a szociáldemokrata és a keresztényszocialista/ bizalmatlansággal viseltetett egymással szemben, de egyik sem merte kenyértörésre vinni a parlamenti harcot. Ez a körülmény volt az oka mind bel-, mind külpolitikai viszonylatban az uj osztrák államot jellemző bizonytalanságnak és ebből a mentalitásból eredt a pártok aftUA/ törekvés^, hogy szervezeteiket olyan módon építsék ki, hogy lényeges eltolódás ne következhessek be. Ezt a törekvést alátámasztotta a választójogi törvény, amely kötött pártlistákat és proporcionális képviseletet irt elő.,IIyen módon a polgári pártok nem tudták az alkotmánymódosításhoz szükséges kétharmad parlamenti többséget elérni. Egyrészt a parlamenti hatalmi viszonyok megmerevedése, másreszt a szooiáloemokraták negációja következtében a parlament pozitív eredményeket nem mutathatott fel, ami természetesen ellenhatást váltott ki a iormáldemokrác iával szemben, Seipel csakhamar felismerte, hogy a nemzetgyűlés mindinkább saját egocentrikus életét élő testületté válik és - a választások ádejétől eltekintve mindinkább elveszti a kontaktust a közvéleménnyel. A szociáleemokrata párt szellemi vezetése Adler Viktor ^dr. halála után Baüer Ottó dr. kezeibe került. Bauar rövid minisztersége után munkásságát kizáróxag a politikai és gazdasági napiproblémáknak szentelte. Ellenlábasai a párt kebelében különböző okok miatt nem tudták Bauer befolyását ellensúlyozni és a pártban uralkodó viszonyok következtében fejlődött ki az a politikai és gazdasági radikalizmus, amelybe az osztrák szociáldemokrácia végül belebukott. A szociáldemokrata radikalizmus ellenhatása a li-eimwehr megalakulása-. Itt is megnyilvánult Seipel éleslátása, amikor a polgári Hazafias szervezeteknek segítségükre sietett. Bauer után Scnober volt Seipel másik jelentősebb ellenlábasa. Schober.- akinek legnagyobb érdeme a bécsi rendőrség megszervezése - ugy vélekedett, nogy csak akkor lehet Ausztriában kormányozni, ha a szociáldemokw-' ráták legalább passzive támogatják, ugyanekkor azonban elmulasztotta szorosabb kontaktusba kerülni a kormánykoalíció legnagvobb pártjával, a keresztényszocialistákkal. Inkább a nagymémetekkel és a nacionalista Landbunddal rokonszenvezett. n . , M1

j& mozgalmas politikai háttérből plasztikusan domborodik ki Seipel profilja. Seipel pacifista volt és hitt egy észszerű demokráciában. Az osztrák marxizmus politikájának tudható be, hogy később arra a megis-^ mérésre jutott, hogy az osztrák állami életet uj alapokra kell fektetni. A legnagyobb szükség napjaiban dolgozta ki a népszövetséggel Való együtt* működést célzó zseniális tervét, amolj/et az úgynevezett genfi jegyzőkönyvvel. 1922 október 4-én sikerült realizálnia. Mivel azonban az olv szükséges alkotmanyreformhoz elengedhetetlen kétharmad parlament- többséget nem tudta megszerezni, pozíciója nagy külpolitikai és pénzügyi sikerei ellenere meggyengült. 1924 októberében visszalépett az állami ügyek vezetésétől, mind a keresztényszocialista 'pártban, mind a kormányzásban azonban haláláig kimagasló szerepet játszott.