Napi Hírek, 1936. május/2
1936-05-17 [0370]
M i s k o 1 c, május 17. Mikecz Coön cr. miniszteri osztályfőnök, a miniszterelnökség sajtőosz áljának vezetője, vasárnap délben a miskolci zenepalotában "Társadalmi problémák" oimmel nagyszámú előkelő közönség előtt érdekes előadást tartott. Az előadást Lukács Béla, Miskolc város főispánja vezette be. Beszédében utalt azokra a kulturális feladásokra, amelyeket a vidéki városoknak a maguk lakosságával szem* ben épugy meg kell oldaniok. mint ahogv megoldja a főváros a maga feladatat az egész nemzettel szemben, Örömmel állapította meg, nogy Miskolc város kulturális feladatait mindenkor lelkiismeretesen és szeretettel igyekszik.elvégezni. Bzután Mikecz Ödön dr. tartotta mqg előadását, amelyben többi között a következőket mondotta: - Szükséges, hogy a közéleti kérdéseket néha épen a i t c nem torzitő perspektívák ^nyerése tégett a vidék hűvösebb es tisztultabb levegőjében te&ntjsUk. Szükséges ez azért,mart ebben a nyugodtabb légkörben tisztábbairlátjuk a nagy vonásokat és elveszítjük azt az elfogultságot, amely a politika kohójában felvetett; polemikus ellentétek alapján fejlődik ki bennünk, A mai idők szelleme pedig azt követeli tőlünk, hogy ne élezzük ki * ' méginká¥b azokat az ellentéteket, amelyek a parismont és a sajtó polémiájában amúgy is olyan magasra vetik lángjukat, A ni történetünkben mindig katasztrofálisak voltak azok a korszakok, amiko r/s hatalmi pozioióert f oly^ h? rcok taktikai szinterévé vál- (a"politi ka/ tozott. szükségtelen, hogy azokat a kérdéseket, ameT^Tmek felvetése taktikai szükségbölmered, felvessük itt is, a vidék hűvösebb és tárgyilagos^bb levegőjében. A prrlaoent és a sajtó, ha a legjobb saktora is a magyar közéletnek, mégis csak egyik szektora és kell, hogy tudatában lágyunk ann*k, hogy a nemzeti politika jelentős részben ezeken a szektorokon kivül is elvégzi a maga munkáját. - Az alső kérdés, amelynek fölvetése aktaálisj van-e a vidéki kultúrának ftilődési Lehetősébe, van-.? szükség vidéki kultúráraV A nagy tömegekben kezd olterjedni az a hit, hogy a vioék beléje zto a mag? kulturmissziőjat, ami vidéken történik, az osak visszhangja g íóváros kulturális törekvéseinek s ezt a folyamatot elkér ülhet ^tienné teszi a toohnika f ejlődésénak me."nemállithatő előnvomulága.. Ha van szükség vidéki kultúrára, csak azé t lehet, m rt arra *z ngveto^es magyar kultúra szempontjából szükség van. Ez a kultúra ő eszközeit többször kapta vidékről, mint a nagyvárosból és ezek a viGéKi kultúrért ékek, akiknek sorában a mult század irodalmi és művészi .^éniuszaina egész sorát említhetjük, az egye : ' : <ra3s nemzeti kultúra le súlyosabb egyéniségeivé váltak. Az emiitett technikai fejlődést, amely a főváros kulturális missziója szempontjából előny ént jelentkezik, ellensúlyozza a vidéknek nyugodt munkalehetősege es az, hogy ebben az atmoszférában zártabb, egvenibb lehet a művészi munka. A vidék az .összefogást, a szintézist jelenti, .. .j-t .. . a nagyváros elkülönítő törekvéseivel szemoen. ő mivel a nemzeti kultúra szintén összafcgást jelent, ezért lehetetlen a vidék kultúrájának szerepét abból kikapcsolni, vagy elhanyagolni. ^ - *,psodik probléma, amsU^l kapcsolatban néhány gondolatot fel kell vetni, a közjogi kérgesek szerepe a politikában, á háborúval < le zári korszakban érthetői és megmagyarázható volt az, nogy a polioika színpadán a közjoga károések voltak előtérbe helyezve. A poiitika hatalmaért harcoló két nagy párt közjogi alapon ópite „te ki szervezetet es egész politikai strusituiáját. Ma ugy érezzük, hogy más kéréseken van a hangsúly. Ügy hisszük, hogy az a politikai liberalizmus, amely a háboruelŐtti ieők gazoaságí ás külpolitikai helyzetének következeién e, nem fogaonató el az uj fejlőoás alapelvének. Megállapíthatjuk azonban azt is, hogy a kiegyezéstől kezdve állandóan eszlelhető volt az a folyamat, amely ujabb és ujabb feladatokat ró az álla i szerve krédóikor Dedig az állam feladatokat vesz magára, ez szükségképen korlátozás az égvén addigi szabad tevékenységével sze-ben. /Tolyt.köv.7 o- Ou.X
