Napi Hírek, 1936. május/2
1936-05-16 [0370]
£ á i i s }/ május 16, /^agyar Táviiati Iioda./ A zoueni éisek elmozdítása Bázisban nagy feltűnést keltett. A lapok részletesen foglalkoznak a pápai ítélet előzményeivel. A laris Scir római tudósítója szerint a Szentszék többizben lemondásra szólította fel Dubois de la Villerábel érseket és az Ítélet meghozatala után a cambraii érseket szólította fel, hogy utoljára hívja fel Dubois de la Villarabel érseket a távozásra. - Nem vagyok hajlandó lemondani - felelte Dubois de la Villerábel érsek - semmi vétséget sem követtem el és ha lemondanék, azzal beismerném bűnösségemet. iíkkor a cambraii érsek hat előhívott tanú előtt felolvasta a pápai ítéletet,amely Dubois de la Villeiabel érseket állásától elmozditottnak nyilvánította. üizután az.. . - • _ . •. összegyűlt kanonokokat értesítették a Szentszék ítéletéről.A kanonokok meglepett morajjal fogadták a hírt. Hír szerint a francia kormány Rómában közbelépett az intézkedés elhalasztása érdekében. Franciaország aatikáni nagykövete május 9-én maga is iáit a Szentszéknél ebben az ügyben. A Szentszék fokjpen azt veti az elmozdított főpap szemére, hogy Bertin kanonok bűnügyében a világi hatóságok előtt személyesen tanúskodott. A Bo/Kr Paris, május 15. /Magyar Távirati Iroda/ i Liszt-év alkalmából Haraszti ^mil dr. budapesti egyetemi magántanár Barcelonában francianyelvü szabadelőadást tartott a nemzetközi zenetörténeti értekezleten "A Liszt-kutatás uij utgai és a mester művészeiének kettős, francia és magyar arculata' 1 ' cimmel. Haraszti Liszt egyéniségének és művészetének kialakulását eddig ismeretlen .adatok és uj szempontok alapján vizsgálta. n araszti a párisi Nemzeti Levéltárban igen sok Lászt-dokumehtumot talált, közöttük Liszt Ádám leveleit. Megállapította, hogy a Liszt Ferenc neve alatt megjelent irodalmi müvek igazi s őrzője az 1844-ig terjedő időben d'Agoult grófnő volt. Pályája második főiében Wittgenstein hercegnő vette kezébe Liszt tollát, k cigányokról szóló hires mü anyagát egykorú francia és német forrásokból a hercegnő állította össze. A francia irodalmi befolyás, amelyet eddig a Liszt-prcbIémáhan vizsgáltak, jelentéktelen és nem közvetlenül érte Lisztet, -^lionben nagyfontosságú az egykorú francia és párisi előadó-és alkotóművészet vizsgálata^ mert ennék'talajában gyökerezik Liszt - zongoratechnikája, szimfonikus és egyházi zenéje. Alkan franösa zongoraművész és zeneszerző művészete igen nagy hatással volt Lisztre. előadása második felében ffaraszti kimutatta, hogy a francia zenei romantika nópdaivilága hogyan vezette el Lisztet a magyar dalhoz, amely aztán ' vérébe ment át, amikor 1839-ben átlépte ..a magyar határt. A Magyar -Rapszódiák mái'napig diadalmas bizonyságai Liszt magyar érzésének. Haraszti olőadását az értekezleten beható eszmecsere követte. oA K/K
