Napi Hírek, 1936. május/1

1936-05-11 [0369]

• í /Magyar zarándokok a pápánál* I. folytatás/ A terembe lépő egyházfőt a Budai Dalárda a páoai himnuszszal fogadta, amiért a pápa meleg elismerésének adott kifejezést. Ezután oerédi Jusztinián]hercegprímás mondott üdvözlő beszédet; hangoztatta, hogy a mai idők is nagyon hasonlítanak - azokhoz, amikor,az egész kereszténység védelme a magyarok kezében volt és akkor is a papa, XI. Ince volt az első, aki segítségükre sietett. A keresztény világ akkor is ahelyett, hogy megértette volna egymást, belső nehézségekkel küzdött és igy a magyaroknak igen sokáig kellett várniok, amig segitséget kaphattak az egész keresztényságért lolytatott küzdelmükben. Hangoztatta, hógy a magyarok mostani nehéz helyzetükben, amikor ismét őrt állanak egy keletrő enyegető veszéllyel szemben, újból a pápához fordulnak, hogy imájával segítse meg őket nehéz helyzet 'kben. ^ihxrvtoi A hercegprímás beszéde után Szendy Károly polgármester jelent meg a pápa előtt, aki Budapest székesfőváros nevében üdvözölte a Szent Atyát Buda visszavételének 250. évfordulója alkalmából. A pápa meleg szavakkal emlékezett meg Budapestről, amelyet ismer és szeret, majd Serédi hercegprímás beszédére válaszolva több mint husz percig tartó rendkívül meleghangú beszédet mondott. Űrömmel fogadja a magyar zarándokokat és örömmel veszi tudomásul, hogy még ma, 250 evvel Bud a r el s za b ad i t ás a után is szeretettel és hálával emlékeznek meg nagy elődjének gondoskodásáról. De nagyon jól tudja azt is, hogy ha a magyarok hálával tartoznak a Szentszék segítségéért, az egész kereszténység ís^nagy hálával tartozik Magyarországnak azért, hogy sokszor saját épségének árán is megvédelmezte a kereszténységet. Igaza van a magyar prímásnak, hogy a mai idők nagyon hasonlítanak a 250 évvel ezelőttiekhez, mert ma szintén általános veszedelem,a ' kommunizmus, fenyegeti alapjaiban nemcsak a kereszténységet hanem az emberiséget is. Ez a vesaedelenfaz európai széthúzás következtében ma már^befészkelődött nemcsak az egyének, hanem a nemzetek életébe is. akár erőszakkal, akár ravaszsággal és csalárdsággal, sokszor pe dig ugy, nogy a legmegnyugtatóbb alakot ölti magára. Sokan sajnos, elvesztik tisztánlátásukat úgyannyira, hogy nem látják, vagy ugy tesznek^ mintha nem látnák a közös veszélyt, sőt bűnös elnézéssel vagy épen szándékosan támogatják ezt az erét, amely mindenkit fenyeget és amelynek-programmja a társadalmi rombolás, mint'az elmúlt századokban a iélhoBmak. A széthúzó liurópa,sajnosyodáig jutott, hogy egyesek ha^tározottan melléje álltak a fenyegető veszélynek. Csak az isteni irgalomban bízhatunk, látva a világ vakságát, ezz,el az óriási veszéllyel szemben ós látva azt, hogy azok, akiknek egyesülniök kellene, hogy megvédjék nemcsak a vallást, hanem a civilizációt is, nem teljesitik kötelességüket. •A magyarok ma ismét nagy feladat előtt állanak és a szerencsétlenek és meggyengítettek is ki fognak tartani helyükön. Ismeri a magyarok erényeit nemcsak a történelem tanulságaiból, hanem""személyesen is, mert alkalma volt Magyarországot és Budapestet meglátogatni akkor, amikor a nemzet virágjában állott. Nagyon jól tudia, hogy a magyarok ma milyen nehéz helyzetben varnak és ha bíznak az egyházban es a papában,, a pápa azzal válaszol nekik, hogy ő is bízik Istenben és Isten segítségében A pápa felemeli imáját Istenhez és kéri a magyarokat, csatlakozzanak ők is imájukban a pána szándékához, mert csak" igy lehet re-" meny arra, hogy eljön a rend és a béke regen óhajtott korszaka az ipazsá*?, az igazságosság és a szeretet békéje, amelyet Krisztus hirdetett a világon, fisakkal a gondolatokkal adja áldááát a megjelentekre, rokonaikra, barátaikra es mindazokra, akikre gondolnak, mindazokra a magyarokra, akik ma nem lehetnek itt és mindenekelőtt az őneki is olyan nagyon kedves Magyarországra. A pápa szavainak elhangzása után a hercegprímás tolm csolta magyarul a Szent itya beszédét.,amelynek egyes részleteinél a jelenlevők lelkes eljenzéssel és tágasai ünnepelték az egyházfőt. /Folyt.köv. M Ha/Vi