Napi Hírek, 1936. május/1
1936-05-08 [0369]
» i £ á r i P , májas ó. . ' . N A nemzetközi Tanger-öv kormanyzábizottsaga titses ule/-en a legközelebbi hálom évre uj kormányzókat választott. Főkormányzó ezúttal egy spanyol lett, mig a francia képvisel: az egészségügyi bizottság helyettes igazgatója, az angol a pénzagyi bizottság es egy olasz az igazságügyi bizo ; tság helyettes igazgatója lett. /MTI/ N Hb/Ii N L o n ö o n , m jus o. Délrhodézia országgyűlése határozatot fogadott el, amely Dél- ás i'&zakihodézia mielőbbi egybeolvasztását követeli. /jtfri/ Ú Hb/Ki - • N E e x i i Ü , május ö.^Német fávirati Iroda/ A beutsche-íi^plomatisch-i'olitische Ko3 respondenz a Balkánértekezlettel kapcsolatban a következőket ieja: Az idei belgrádi ülésezést világosan megállapítható válság előzte meg, amit Törökországnak a tengerszorosok kérdésében való eljárása okozott. Közvetlen török-román érintkezésre volt szükség, hogy megakadályozható legyen a Balkánrszilvetsé^ tagjainak erősebb elidegeaedése és nogy biztosítsák az értekezlet megtartását. Az értekezlet eredményét a hivatalos közlemény foglalja össze és kifejezi a négy állam újra megerősödött összetartását. A Dardanellák kérdéséről, amely erősen foglalkoztatta a belgrádi értekezletetj nincs szó ebben a hivatala? közleményben. Nyilván az okozta a nehézséget, hogyan hozzák közös nevezőre Törökország békemódositó lépését a Balkáét-szövotség bókemóé ősit ás-el lenes alapirányával. A tudósítások szerint abban egyezlek meg, hogy*nem'bótvégzi? meg Törökország eljárását mint bekemódositásra irányuló lépést, nana a Balkántl^°Js jitalaiios bizt one^áriak fokozása gyanúért elmeik és jóváhagy jál* A Daidanelláfi: kérdésének ez a "párAalkáni" megoldása mindenesetre különös ós agyafúrt, azonkivül érdekes ellentétben van a török kívánság ter mészét ess egóvöl. Hiszen máskülönben sem igjn tudta kivonni magát va.aki a törökök okfejtésének helytálló volta alól és nem is vitattak komolyan a török követelés megalapozottságát. k tengerszorosok keidése mellett jelentős szerepet látszott az ertekezletén Gorogoiezág állásfoglalása a J Balkán-egyezmfny '^tekintetei ben. Az a tüny,hogv Göiögoiszág az egyezményből folyó kötelezettségeket ^*? Z1 Í° m6á >^ plajta fítolmezni, arra vezetett, nagy lazulni kezdett éppen ezt ez allamcs-portot Összetartó kötelék, a Bplkán-eev^ménv. ^P^^^.ÍiS? 1 .- Í^T^n^ ^ ^y5bkónirondkivUl1ráo1o1 y cs időszurü. mert megint ^ílágitja a kölcsönös sogitségnyujtás egész kérdőstöm^ót. Nagyon is. óríhotő Görögországnak az a kiváns%a, hogy szerzoáósesJbtelos^tsőgeinek révén sea akar váratlanul bolcforüln! valamelyik Balk.a>-:államnak egy narmadik hatalommal való viszályaiba.Bizonyítjp ez. hagy a forogok nagy rab ecsSlik a bőke értékét. . „, f€y oodig nem közölt jegyzőkönyvben állitólpg olyan •ee-ld^'qt taljltck.fiogy. asegiteégnyuiíál'kötelozettsóge csaFa MikáS^l^lk egymásközti viszályaira vonr.ík-zik. Az egyezmény igy igen élesen B2L*na ellen iiányu].Albániátekintotőben különös bíIkeziSyoi ?a^nakln^ek aa óitelQozósnek, Noha a Balkánhoz tártozik,szomszódai hol BkkSálamnak hol Balkánon kivuli államalakulatnak tékintík^hogy ehhez szabid nntiterf 9 tásukat, ^ nom,egyóWnt a. kollektivizmus feopfíleiSégo! nÜTl némtek ^iÉ^évU^fk^ ^stersóges éa ^kényes éiielosoJ'xtSsit^ W Hb/Vn _ . w
