Napi Hírek, 1936. április/2

1936-04-28 [0368]

A Magyar Távirati Iroda jelf^ia: h felsőház földművélésügyi, pénzügyi es igazságügyi bizottsága kedden délelőtt Oawaí-Q litván clnöklésével ülést tartott, amelyen megkezdte a tolopitosi törvényjavaslat tárgyalását. L kormány részéről Darányi halmán föld miivé lés ügyi miniszter vett részt ez ülésen. Khuen-Hédcrváry Károly gróf előad

0 részletesen ismertette a t örvé ny j ?v a slatot „ Az általános vita első szónoka Károlyi Gyule gróf volt. Rámutatott arra, hogy a javaslat időszerűség, nek kérdése akadémikus, s a kiinduló pont politikai jelszó volt, dc a javaslat kidolgozása a realitás és az objektivitás alapján történt. Ezt bizonyltja az érdekképviseleteik meghallgatása és kifogásaik figyelembevétele. Bizonyltjai: ezt azok a módosítások is, amelyeket a képviselőházi tárgyalás során a kormány elfogadott. Helyes, hogy a javaslat nem földreform, hanem átgondolt józan birtokpolitikát alapoz meg, A javaslat módot ad a hormánnak a gazdasági és a szociális szükségletek kielégítésére, de reákényszeriti a kormányt arra, hogy a fölchözjuttatással párhuzamosan a gazdasági termelést és a szociális munkáskérdést a kereseti lehetőségek szempontjánál állandóan figyelaroe vegye. Elő

ször; / Két kardinális hiánya vau a javaslatnak: _/Az isszes nagybirtokok egész területére vonatkozó bizonytalanság, üz gazdasági szempontból nemcsak a tulajdonosok kára, hanem termelési visszaesést okozva a köznek isv kára. Ihásodszor: ^ Annak a jogi elvnek az áttörése, hogy kisajátítani csak közérdekből szabad s ha ez a közérdek fennáll^ akkor teljes kártalanítást kell űzetni, ^bban a reményben, hogy ebben a két kérdésben az aggályokat eloszlató módosításokhoz a részletes tárgyalás során a földművelésügyi miniszter hozzá fog járulni, általánosságban elfogadja*, a javaslatot. Somssich László gróf . , -1 helyesli a birtokpolitika állandó folytatását. Erre önként kínálkozik a sok eladósodett búbok. ' Figyelemmel kell lenni a termelés folytonosságának biztosítására, A törvény azonban kényszerigénybevételt is állapit meg, amelyre talán a fenforgó viszonyok között nincsnn szükség. A törvényjavaslat helyes megindokolásának szükséges•lett volna ismerni az 1920. évi birtokreformtörvény egész eredményét. Helyesli, hogy *sak >•* . olyaniíjuthatnak földhöz, akik mind anyagilag, mind szellemileg megfelelnek a követelményeknek, mert a korlátlan földhözjuttátás rombadöntené a javaslat egész elgondolását. Helyteleníti azonban azt a bizonytalanságot, amelyben a birtokos az igénybevétel,, tekintetében mind az időpont, mind a föld terj edelmét illetően évekig áll, Helytelcniti, hogy a kényszerigénybevétel folyamán megváltásra kerülő birtokrészek vételárát nem fizetik ki száz százalékig készpénzben. Csak azzal a feltétellel fogadja .1 a javaslatot:,. . részletes tárgálás alapjául, ha az utóbbi két pontban a részletes tárgyalásnál megnyugtató módosítások történnek majd a kormány részérr rol, Széchényi Aladár gróf nem látja biztosítottnak azt, hogy a javaslat folytán a földhözjuttatás által életképes kisexisztenciákat teremtenek s ezért a javaslatot nem fogadja el. Helyesebbnek tartana olyan törvényjavaslatot, amely a kiosztásra kerülő földek tulaj-, donbaad^i* h oly e tt a földbérleti rendszer kiterjesztését tartalmazná. Fz a rendszer*jobban szolgálná a mezőgazdaság érdekét s a mezőgazdaság szociális kérdéseit is jobban oldaná meg.A javaslatot azért sem fogadja el, mert ugy találja, hogy e.mig ez 1920.évi földreform rendelkezései sincsenek kellően végrehajtva, nincs szükség ujabb földosztást tartalmazó j vaslatra, o- G-u /L >?ol vt. k öv . /