Napi Hírek, 1936. április/2
1936-04-23 [0368]
/A pénzügyi bizottságának Ülésének J£ folytatása,/ Horváth Zoltán szóvá tette az ital mérési engedélyek adminisztráció jánek lassúságát és az el'ár ási gyorsaság át vejei te, majd a törvénykezési illetékeknek az Ügyvédek utján vaEé előzetes lerovását kívánja. . ,, , _ _ %1 Lakatos Gyula hitelpolitikai kérdésekkel foglalkozott. Felhívta a fijraelmet arra, hogy mily bizonytalanná vált a devizákban femállcTKöt elmek teljesítési módja. Tudja, ho y ez a bizonytalanság külföldi viszonylatban csak»hitelezőkfcel kötendő megegyeíés után fog megszűnni és hogy a belföldi viszonylatban megvalósítandó rendezés is a külföldi egyesség megkötésétől függ. A belföldiek :özötti jogviszonyok mégis részben rendezhetők volnának megfelelő jogszabályokkal. A Kúria legutóbbi Ítélete , amely nem aranydo, .zárban Kikötött betéteknek is arany-falapon való fizetését rendelte el noha közelebbi részleteiben még nem ismeretes - rávilágít arra, hogy e kérdések rendezésénél mennyire fontos lenne megfelelő szaba* lyok alkotása. Az aranyban kikötött szolgáltatások teljesítése kevélbb é vitás, de az aranydollárbai és arany fontban kötött szerződésok az aranyklauzulánck a kölföldi Joggyakorlatban fennálló bizonytalansága folytán szintén jogszabályi rendozést igényűinek. • Knob Sándor dr. azt kérdezte hogy a Szavatéseági Bank működését, amely az 1931 évi válság idején felbecsülhetetlen s^olf alatokat tett, ma már nem lehetne-e az eddigieknél szűkebb keretek özé szorítani s ezzel további lépést tenni"a kibontakozás felé. Szóvátette ezután az egységesített uj felár-rendszernél bevezetett három százalékos marge Kérdését, amelyet a gazdasági forgalom igen súlyos és indokolatlan megtorhelésénck tart. Fabinyi Tihamér pénzügyminisztor részletesen válaszolva a felszólalásakra megállapította, hogy a reális szükség!otökkel számoló pénzpolitikája lényegileg egy cselekvő gazdasági politikára támaszkodik. Nálunk is a gazdasági élet bizonyos megélénkülése tapasztalható. Ez nűm jolonti azt, hogy minden rondbon van, a helyzet azonban hasonlíthatatlanul kevésDbé rossz, és határozott javulási tendencia láthatd. Ez mutatkozik az állami bevételek alakulásában is f ahol az adókulcs emelése nélkül is nagyobb a jövedelem. A d nt||érdés az, h gy ezt a nagyoob jövedelmet helyesen ' használjuk fel. Fontosnak tartja a deficit fokozatos lefaragást t, - a 200.000 pengős deficitcsökkentés is ennek a kifejezője - de számolni kell a . gyakorlati kényszerűségekkel f amelyek minden elvnél erősebbek.* A legtöbb kívánság elől elzárkózott, de néhány döntően fontos ponton, ahol vitális nemzeti érdekekről van szó, emelte a kiadásokat; mégpedig nem valamivel kevesebbet adott mint" amennyi szükséges, hanem lehetőleg annyit, amennyi az eredmény eL» éréséhez kell. Lelkiismeretese-: igyeKe,ett a kormány ezeket a célokat helyesen kiválasztani és ugyanazzal a lelkiismeretességgel, ahogy a célok kiválasztása történt, fog a kormány minden tagja arra is törekedni, hogy ezek az összegek ezekre a célokra a leggazdaságosabban használtassanak fel. A másik nagy . elvi feladala az, hogy pénzünk értéket tartani kell s ennek a célnak a szolgálatába mindenkinek be kell állania, • Ami a részletmunkát illeti ez majdnem egyenlő jelentőségű a nagy célkitűzésekkel: Minden ügybe bele kell vinnünk egész tudásunkat és lelkesedésünket, hogy mindenütt a legnagyobb hatásfokot érjük el, mert a bár kisebb problémáknak a legjobb hatásfokkal való* lelkiismeretes ás gyors elintézése összhatásában szinte ugyanolyan fontos, mint a nagy célkitűzések szolgálata.