Napi Hírek, 1936. április/1

1936-04-02 [0367]

D G b a r e k , április 2, /Olasz Kel eb- Afrikai Szol^lat/ A legújabb jelentésekből kitűnik, hogy az úgynevezett repülő hadoszloook a nyugati vidéken is Gondar feléjr A csapatekat a bennszülött lakosság mindenütt lelkes fogadtatásban ré sz esi ti. f^tuj&bth**Jj. Gondar városa,a régi abesszin birodalom fővárosa kétezer méteres magasságba! fekszik a hegyek között. Helyzetinél és történelmi szerepénél fqgva jelentékeny hadászati, kereskedelmi és politikai központ . Tekintettel arra, hogy 2270 méteres'magasságban fekS-ik. teljesen uralja a Tana-tő vidékét, /fel/ ™ Sza/Vá Kuo p e n h á g a , április 2. A dán sajté igen részletesen közli a német kormány békeinditványait. A Dagens Nyhefler megállapítja, hogy a német válasz határozottan megjavitotta a helyzet kilátásait es most mar sokkal biztatóbbak a megegyezés kilátásai, mint két nappal ezelőtt voltak, A demokrata irányzatú Politiken annak a reménységének ad kifejezést,, hogy Hitler javaslatai alapján csakhamar Megindulnak a tárgyalások, /MTI/ . ti Ku/Ku M i 1 a n 0, április 2. Az északolasz sajtó hosszan ismerteti a német kormány béketervét. A Gazzetta del Popolo megállapítja, hogy a londoni hatalmak teljességgel elfogadhatatlan indítványaira Hitler józan és igen könnyen elfogadható ellen javaslatokkal felelt./MTI/ ti Ku/Ku ~ " * Stockholm, április 2. A Stockholms Tidningen azt irja, hogy a német javaslat kellő alapul szolgálhat a tárgyalások mielőbbi megindulásához.A Dagens Nyheter megállapítja, hogy a német kormány hatalmas tervet dolgozott ki a béke megszilárdítása es biztosítása érdekében,/MTI/ t» Ku/Ku - - . P r é g a , április 1. /Magyar Távirati Iroda./ Rohan Károly Antal herceg, a csehországi német népszövetségi liga megbjivásá-ra tegnap előadást tartott a prágai Német Házban: Középeurópa újjáépítésének alapvető kérdéseiről. Rohan herceg a zsúfolt előadóterem közönségének élénk tetszésnyilvánitása mellett részletesen ismertette Középeurópa politikai, nemzetiségi és gazdasági helyzetét. Középeurópa sors kérdése inek lényegét négy pontban szegezte l_e, mégpedig 1. a németség helyzete Középeurópáb n, 2. a középeurópai'nemzetek kölcsönös viszonya, 3. a magyarság viszonya a többi nemzethez, 4. a magyarság különleges viszonya a néne tseghez. A két utóbbi pont a legfontosabb, de különösképen fontos a negyedik, mert agyrészt Középeuropa magvának, másrészt Közápeurópa légii tolmasabb népének viszonyára, vonatkozik. Ebből - szempontból azután nem mellékes : z a kérdés, hogy politikailag, gazdaságilag és általában a mesterséges nehézkedés torén mekkora sulykülönbségek és eltolódások észlelhetők Középuurópa töretén belül. Középeurópa újjászületése , addig, nem képzelhető el, ' míg a háttérbe szorított alkatrészek, tehát Ausztria , Magyarország és Bulgária, nem nyer ik el minden te kin tatben a többi nemzettől való ogyonjogüságot.