Napi Hírek, 1936. április/1
1936-04-03 [0367]
Mit akar hát Franciaország - kérdezi a News űhronicle -. Franciaország a háború vége éta mindig azt hangoztatta, hogy biztonságot akar. Hat meg lesz a biztonsága azzal, ha bevonul a Raina-vidékre? Franciaországnak a keleteurópai államokkal kötött katonai szövetségi eddig mindig csak növelték azt a veszélyt, amely ellen Franciaország eldekezoi akar, üdost végre Frenciaország számára U eljött sz elkelom. ha elfogadja tárgyalási alapul a német tervet, olyan helyzetet teremthet, amelyben valószínűleg megüapja a kívánt biztosítékokat. • Franciaország nézete szerint S'*i? r , Jóslata fantasztikusak. Dehát nem moadsnák meg a'francia államlerxis::, mi az, ami Kielégíti eket? 4 pillanatnyi' haragnak - iria a Daily Herald - nem szabad veszélyeztetnie egy egész nemzedék jövőjét Hagyjuk a multat. Hitler javaslatai legalább is lehetőséget nyújtanak a kérdések megoldására, /lift/ Paris , április 3. /Magyar Távirati Iroda/ A Mat in moszkvai jelentése szerint Fii atof|t oroostanár, az odesszai szemé szeti klinika igazgatója, nagy eredményeket ért el nullákból kivett szaru hártyák átültetésev él. •^il%off az átültetés segítségével szár mos vaknak vi sszaadta. szem evi 1 ágát. A nntétek 40 százaléka sikerrel járt. Eddigelé - mondotta újságírók előtt Filatoff tanár - csak élő egyének szaruhartyajat ültették át. Műtéteim bebizonyították, hogy ezt a műveletet 4-6 Ceisius' fokon tartott hullák szaruhártyájával is sikeresen végre lehet hajtani.. 0 A/Vá — Paris , április 3. /fiíagyar Távirati Iroda/ A Párisi Magyar Diákegyesület a Magyar Ház dísztermében svédmagyar estét rendezett,, amelynek keretében Hont i Ferenc, a Magyar Revíziós fiiga titkára ismertetve a svéd vendégek el ott Magyarország helyzetét s nemzeti törekvéseit. Honti röviden utalt a magyar-svéd kanc s ol at okra. majd felrajzolta a magyar népnek történelmi hivatása teljesítésében Kelet é s Nyugat ütközőpontján folytatott évszázados küzdelmeit s a trianoni katasztrófát. De - úgymond - a trianoni béke igazságtalan s Európa érdekeit is sértő intézkedései nem törtéfi^meg a magyarság el eterej ét és jobb jövőbe vetett feltétlen bizalmát* n A Vé Aié Prága i április 3. /Magyar Távirati Iroda./ A Bohemia irja: Mig a szolgálati kötelezettséget bevezető osztrák törvényt Prágában meglehetősen nyugodtan fogadtak és inkább osak az osztrák lépés ogyoldalusága ellen merültek fel kifogások, nem pedig annak lényege ellen, addig a kisantant másik két államát kellemetlenül lepték meg a bécsi események és nemtetszésük világosabban jut kifejezésre. Különösem erős hatást gyakorolt az osztrák lépés belgrádi politikai körökre, ahol Sohuschnigg kanoellár eljárásában a római határozatoknak a revíziós törekvések uj erőrekapása irányába való közvetlen kihatását látják. Kétségtelenül közrejátszik az a tény is, hogy Jugoszlávia szempontjából az osztrák példának Magyarország és Bulgária részéről leendő utánzása nem kevesebb mint három szomszédállam katonai megerősödését jelentené, amely államok közül kettő Olaszországnak, Jugoszlávia osi politikai ellenfelének közvetlen, a harmadik pedig közvetett befolyása alatt áll. Y-lőszinü ennélfogva, hogy annak az eszmecserének során, amelyet a kisantantállamok az osztrák lépéssel szemben tanúsítandó magatartásuk ügyéber folytatni fognak, Jugoszlávia a legcsekélyebb hajlamot sem érez majd arra, hogy Ausztriával szemben engedékeny legyen. . Magától ért cd e dolog, hogy Prága - bármennyire hajlandó is arra, ho*™ a helyzetet enyhébben ítélje meg - tekintetbe veszi a jugoszláv szempontot, mert szükséges, hogy a. kisantant politikai magatartása egvséges legyen. S jóllehet a kisantant nem akar hajthatatlan lenni es nem akar elsietett lépest tenni, állásfoglalását az a szükségszerűség fogja irányítani, hogy a szerződéseket nem lehet egyoldalúan megváltoztatni: . To/To (-1
