Napi Hírek, 1936. április/1

1936-04-02 [0367]

Diplomfciai körökben szerzett értesülés szerint a. kisantant--allara)k fővárosai távbeszélő utján érintkezésben pállanak, hogy kozos magatartást hozzanak létre az Ausztria lépésével előállott helyzetben. Krofte külügyminiszter fogadta Protics jugoszláv követet. Diplomáciai lépésre készülnek Bécsben, de azt még nem határozták el, hogy az a lépes kozos legyen-e vagy pedig külön-külön tegyék-e azt/MTI/ • Y BL/B1 . • : • ' • < i Bérli n.ájJiilis 2./Német Távirati Iroda/ IN A Deutsche Mploaatiscn-Politische Korrespondenz mai cikkebon. a többi között ezeket irja* A prágai parlament elé az elmúlt napokban egv_ "államvédelmi törvény" tervezetet terjesztették, ami annál nagyobb feltűnést kelt, mert e tervezet szerzői nyilvánvalóan igen komoly lehetőségekkel számolnak,ha az állam védelmének komoly szükség esetére való előkészítését ilyen fontos feladatnak tekintik. Az egész állami gépezetet ós az egész gazdasági életet háborús •: veszedelemre készítik elő ebben a tervezetben es az állami védelmi készségét teljes mértékben megszervezni igyekeznek. A tervezet egyik szakasza rendelkezéseket tartalmaz az úgynevezett "háborús szempontból fontos" vállalatokról, Ezeket a vállalatokat különleges módon szabályozzak, hogy szakség esetén feladataiknak akadálytalanul megfelelhessenek. Ebből a célból a törvény bevezeti az " állami megbízhatatlanság" fogalmát• Az ilyen háborús szempontból fontos vállalatok tulajdonosaitól meg lehet és meg kell vonni a törvény értelmében az üzem fenntartására vonatkozó engedélyt, illetőleg • . állami kényszerigazgatás alá lehet vonni az ilyen üzemeket, ha a hatóságok ugy találják, hogy az üzem tulajdonosa állami szempontból nem megbízható. Nyilvánvaló, hogy ezt az igen tág értelemben magyarázható rendelkezést egészen más célok érdekében is fel lehet használni. Az a meg állapit ás, amely az állam polgárait "megbizhatók. " és "megbizhatatlanok."** csoportjába osztja, különösen az ilyen nemzetiségi államban, mint Csehország, azzal fenyeget, hogy lehetőséget nyújt olyan el járásokra, amilyeneket pedig a törvény nem is tüz ki aljául. Annyi bizonyos, hogy a cseh részről a német kisebbséggel szemben már többizben kifejezésre futott álláspont nem olyan természetű, hogy a kérdésnek ezt az oldalát minaen további nélkül nemlétezőnek tekinthetnénk. Magától értetődik, hogy Németország mindegyik határán olyan viszonyokat akar fenntartani, amelyek ' a feszültség megszüntetésére vezetnek és koyetkozeskepen a határok közelében élő nemzeti kisebbségek moeeléeedés^é -F Csak ilyen előfeltételek mellett lehet I szomszédi viszonyt súrlódástól mentős, fejlödésképes és baráti viszonnyá kialakítani. Igy tehát épen a cseh államhoz való barátságos viszony" kívánatos kialakítása érdekében csak azt óhajtjuk, hogy a cseh állam vezetőinek lolelősségérzete ós bölcsesége elhárítsa a fennálló félelmet es a^oaalmat* 7-0V r#*&*e*e& H Tó/lüi - . .