Napi Hírek, 1936. március/2
1936-03-27 [0366]
fv] Paris, március 27 Flandin és Litvinov megbeszélése 50 percig tartott. Valamivel később Flandin_ Strauss amerikai nagykövetet, majd a török külügyminisztert fogadta. Később megbeszélést i oly tat ott a párisi cseh. " és jugoszláv követtel is. A megbeszélések után Flandin a belügyminisztériumba ment, ahol Sarraut miniszterelnök fogadta. Flandin pénteken este ' " visszautazik választókerületébe./MTI/ H Oe/Kn - - M Bellin, március 27./Német Távirati Iroda/ A Deutsche Diplomátisch-Politische Korrespondenz a többi között Külföldi államférfiak beszédeiben minduntalan biztosítják Németország'ot, hogy a többi állammal egyenlő jogú és egyenlő értékű államként akarják kezelni, a gyakorlatban viszont N£m ország olyan módszereiket és előfeltétele ke±> talál, . . - öflalyek sérelmes megkülönböztetést jelentene*:, iásMp nem lenne megmagyarázható, ho&y még mindig„német bűnről"és ennek következtében annak szükségességéről beszélnek,"hogy Németország állítólagos "egyoldalú" vétket "jelképes gesztussal" ismerje el. Ha Németorszá, ismét engedne az ilyen kívánságoknak, akkor valósággal maga ismerné be, hogy a maga számára helyénvalónak talál olyan állapotot, amely a többieknek mindenkor lehetővé teszi, hogy torkonrag adják. Az a gondolkodásmód, amely végeredményben abból indul ki. hogy Németországnak kell minden esetben a vétkes félnek lennie, hogy ó egyedül fenyegeti a békát és hogy ezért vele szemben "a béke kedvéért" nyitva kell tartani közbelépések lehete&rg^tj a németek szemében minden igazi megértés csődjét jelenti, fiz ugyanis csak bizalmatlanságot idézhet elő. Hol keresendők tehát a béke tulaj dohképeni veszélyei ? Nem Németországban, amely csak a többiekkel egyenlő jogot követol a biztonság tokint etében, amelyről . egyetlon'nép sem mond le. hanem azokban a katonai megállapodásokban, amely ok régebben ép ugy« mint ma aláássák a békét, bizalmatlanság magját vetik el és természeteknél fogva szükségképen háborús veszélyeket idéznek elő. 'Epén az ilyen vezérkari megbeszélések ás szövetségek és az általuk teremtett politikai ós katonai viszonyok voltak azok, amelyek Németországot a március 7.-i lépésre kihívták. Eossz politika az, ha Németországnak mindig támadási szándékokat tulajdonitanaki* miközben keleti országok mellett Churchill még Hollandiát is ugy tűnteti fel/ mint állítólagos támadási szándék tárgyát. Ilyen gyanúsítás . hangoztatása nemcsak a tények el ferdítését jelenti , hanem arra is alkalmas, hogy igazán felkeltse a németek bizalmatlanságát. Nem Németország vétke jnolt, ha a locarnói szerződés lassú, de annál rendszeresebb aláaknáz ás a és a szerződésben a lajnavidék számára nyújtott biztons% 6 yen 6 itóse Németországot kalandos beavatkozások előtt arra kén/szentelte, hogy saját maga gondoskodjék Németország kapuinak eizá.rás.PiOl-. fiden külügyminiszter legutóbbi beszédében maga ki jelentette.hogy Angii a béketörekvéseinek végső colja a fegyverkezési keresésekre vonatkozó eredményes tárgyalásokat is jelenti, azonban olyan katonai megbeszélések amelyeket a rászt nem vevő harmadik csak bizalmatlané.ággal követhet, bizonyara nem szolgálják azokat a j oszmán dákokat. /MTI/ /
