Napi Hírek, 1936. március/1
1936-03-13 [0365]
Pro dorao : A Német Távirati Iroda a következőkben közli Hitler nőmet kancellár karlsruhei beszédének részletes kivonatát: M Karlsruhe, március 13. /Német Távirati Iroda/ N A csütörtöki karlsruhei népgyűlésen Hitler kancellár nagyszabású beszédet mondott, amelyet mintegy hataanezren hallgattak végig. Bevezetőben Hitler kancellár visszapillantást vetett arra a helyzetre, amelyet Németország a világban a* : ..*'... • átvétele előtt és után elfoglalta. / hatalom -A német becsületért szálltam sikra - mondotta a kancellár - mert az a meggyőződésem, hogy amint az egyes ember nem élhet becsület nélkül, ugyanugj egy nép sem élhet becsület nélkül. Minthogy idebent azt vallom, hogy nincsenek kétféle va^ háromféle jcgok, ép ugy nemzetközi téren sem nyugodhattam bele abba, hogy néroetország másod- vagy narmadlogu helyzetben lef yen. Azt a célt tűztem ki akkoribai magam elé, nogy a végletekig harcolok émetország egyenlő jogá&rt. Meg voltam azonban győződve róla,, hogy a nemzeti becsület és az egyenlő-j ogus ág csupán a nép saját erején é/ZÚSiÁ alapulhat, Sl voltam tökélve, hogy gondoskodjam arról,'hogy ez az erő egyetlen akaratban, egyetlen tettben nyilvánuljon meg. Már akkor elhatároztam magánban, hogy helyreállítom Németország belsejében a békét, helyreálli tcm a békét azok ellenében, akik érdekeiket örökös pártharcokban ás gazdasági küzdelmekben keresték. -Ma - három évvel a hatalom átvétele után - elmondhatom, hogy a német nép bensoleg a világ legelégedettebb népe. Es amint az trszag belj esőben minden elhatározásomat az a meggyőződés irányitotta, hogy a nemzetek békéjéö.í-. a nemzetközi megértést, az egymás szempontjainak kölcsönös figyelembevételét szolgáljam, ugyanilyen irányban iparkodtam kialakitani a német nép viszonyát a külvilághoz is. Itt i's a béke nagy eszményéből indultam ki, mert az volt a meggyőződésem, hogy csupán ennek az eszménynek a jegyében lehet az európai népek és az egész világ tartós boldogságát biztositani. Az a kívánságom, hogy a népek életeben mutatkozó ellentéteket - ugyanúgy mint az ország belsejében - a jog, a méltányosság és a józan ész szempontjai szerint rendezzük. Azon fáradoztam, hogy helevigyem a józan ész követ élménye i t Németországnak a külvilághoz való viszonyába. Azon fáradoztam, hogy népünkkel és másokkal is megértessem, hogy a háborús összetűzés csupán átmeneti kicsiny eredményeket érhet el. Három évvel ezelőtt, amikor fémetország és Lengyelország között a legmélyebb ellentét állott fenn, sikerült nekem a feszültséget fokról-fokra enyhítenem és lassankint sikerült - hála egy nagy vezér és államférfi/ 1 .• - a két népet egymáshoz közelebb hozni, annek a közeledésnek az alapján lassankint megértés alakult ki, ez viszont arra a meggyőződésre vezetett; hogy biztosítani kell a barátságos szomszédi viszonyt, végül pedig'lassankint eljutottunk egymás szempontjainak kölcsönös figyelembevételéhez. / belátásának - Az a meggyőződesem, hogy bizonyos ido elteltével többé már nem is tudják megérteni, hogyan élhetett e két nép valamikor az úgynevezett " hagyományos ellenségeskedés" légkörében. Azon fáradoztam, hogy a két népviszonyát Né me törsz ág részéről normálissá tegyem. Ez sikerült is, ami hasznára van a két népnek és legfeljebb egyes kommunista békebontóknak árt. De mi köze volt a korábbi állapotnak a józan észhez? Bizonyos VOJ.L, nogy sem ÍM eme törsz ág nem pusztíthatja el soha Lenf elországot, sem pedig Lengyelország nem teheti tönkre soha Németoiszágot. két nép fennállása tényleges valóság* iól tették mindketten, hogy igyekeztek egymásmelletti életüket elviselhetővé tenni. -Megkíséreltem, hogy ugyanezeket a gondolatokat a nyugat on is érvényesítsem. Itt is azon fáradoztam - azt hiszem, elsőnek - hogy bebizonyítsam, hogy az úgynevezett " örök ellenség" tételének a fenntartása esztelen dolog mindkét nép szempontjából. Én hiszek ebben az eszményben. Hiszem, hogy itt is győz ed elme skedni' fog" egyszer a józan ész és hogy mindent megkell tenni, hogy a józan észt győzelemre segítsük. / Folytatása következik/
