Napi Hírek, 1936. március/1
1936-03-06 [0365]
/Szerb képviselőház ül sének I. folytatása/ Többen valóban feléje tartottak,. Lhogy erőszakkal eltávolítsák az ülésteremből. Dulakodás keletkezett., . £közben irnautovics revolvert rántott, " és háromszorráljtt az őt megtámadó képvoselőkre. Csak az utolsó pillanatban sikerűltfe löni akaró képvoselő kezet lefogni, úgyhogy a golyók ° földbe fúródtak és senkit sem sebesi tettek meg. Néhány pillan-t mulv - ujabb két lövés hangzott el a terem másik végéhoi. JSz.t az utóbbi két lövést a teremben jelenlevő biztonsági közeg ?dt r le a _ "lövöldöző képviselőre. Szerencsére ezek a lövések sem találtak. Mindöss2D egy Dimitriévics nevü ellenzéki képviselő sérült meg könnyebben a homlokán, de nem lövéstől, hanem egy ökölcsapástól, amelyet valószínűleg dulakodás közben kapit. A lövöldözés pillanatában a miniszterelnök és a kormány tagjai elmenekültek a teremből, majd rögtön berohantak a csendőrök, akik letartóztatták .. rnatíavic? képviselőt. Az ülést körülbelül"" fél óráig tartó szünet után folytatták; Először a különböző parlamenti pártok, köztük a német és a magyar kisebbság képviselői széleitek fel és sajnálkozásukat fejezték ki a trténtek felett, egyben pedig üdvözülték a nrniszterelnököt és a kormányt, valamint a képviselőház: ' tagjait szerencsés megmenekülésük alkrImából. Ezután a miniszterelnök folytatta felbeszéldtott bőszedét. Az egyes államokról szólva ki jelentette, hogy Jugoszlávia továbbra is kerosi a nvugati és középeurópri nagyhatalmakkal való lojális ás bensőséges együttműködést. Első helyen Franciaországról szólott r miniszterelnök, amely ország iránt r z egész jugoszláv nemzőt mély rokonszenvet érez és'ozt a rokonszenvet a jövőhon,ha lehot, még jobban olmélyit.ni.kívánják. Hasonlóképen kitűnő a viszony Jugoszlávia es ünglia között, űröm.:.el látta az utóbbi hónapok során azt a megértést, amellyel inglia a megtorlások által sújtott Jugoszlávia segitségére sietett. Ami Olaszországgal való viszonyunkat illeti - mondotta a miniszterelnök - törekvésünk oda'irányul, hogy elsimítsuk a múlt ellentéteit és a közeljövőben minél iobb viszonyt teremtsünk a két ország között. Igen jó a viszony Jugoszlávia es Németország között is. A két ország között elsősorban szoros gazdasági kapcsolatok állanak fenn és ezeket igyeksz'nk a lehetőség szerint még jobban kiszélesíteni és elmélviteni. Igen meleg hangon szólott a miniszterelnök a kisantantről is. Hangoztatta azokat az együttes érdekeket, amelyek oly megrendíthetetlenné teszik a kisantsnt-szövetséget.A kisantant történelmi alakulat amelynek. Mváló szeren jut még Európa j vendő • fejlődéséiben. A kisantant a béke záloga és ezért továbbra is . ojtó kell lenni, hogy Középeurópának ez a biztonsági szervezető megerősödjék. ugyancsak szívélyes hangon emlékezett meg a miniszterelnök a Balkánszövotségről. Hangsúlyoz! hogy a Balkánon a legteljesebb béke uralkodik, szemben a világháború előtti állapotokkal, amikor méltán nevezték a Balk'nt tűzfészeknél:. A Balkánszövets gnek nemcsak politikai alapjai ' vann k, hanem az utóbbi időben,sikerült ezt *z alapot gazdasági vasúti postai stb. megállapodásokkal kiegészíteni és alátámasztani; w " Ezután Bulgáriáról emlékezett meg a miniszterelnök. Hangsúlyozta, hogy Bulgári" és Jugoszlávi* között igen jó viszony vfn és Jugoszlávia e joviszony kiéaitését továbbra is szorg Imazni fogja.A szorosabb együttműködés biztosítéka Bal kán államok függetlenségének és jólétének s oz " elvezet majd ahhoz ~z elvhoz, hogy. ,a ír lkán a balkániakéi A Bulgáriához" való közeledés politikáját mag az elhunyt Sándor király kezdte meg Borisz királlyal együtt, majd r legutóbbi időben Pál herceg folytatta n megkezdett munnát. A jugoszlav-bolgár határon ahol azelőtt,incidensek sorozata játszódott le, most már kölcsönös forgalom indult meg mind grzdas^gi. mind kulturális, téren. A jugoszláv kormány igon fontos föladatának tekinti a Bulgáriával vló jóviszony elmélyítését ás összeegyezteti ezt á törekvését a Balkan-szövotség érdekeivel^ /Folyt.kó ? v./ B o- Xö/Vi
