Napi Hírek, 1936. február/2
1936-02-17 [0364]
P á r i s, február 17. /Magyar Távirati Iroda/ Aa Echo de Paris tudósítója beszámol budapesti látogatásáról á nagy elismeréssel nyilatkozik a magyarok vendégszeretetéről, előzékenységéről s a város szépségeiről, kitér tóváriba Magyarország revíziós törekvéseire, valamint a franoia-magyar barátság kérdésére is. A határhoz közeledve egy szeretetreméltó hivatalnok Magyarország és Budapest térképeit, turisztikai kalauzt, szakaosmüvésze ti útmutatót osztott ki a külföldi utasok között; T ~ írja többek között. Hasonló kedves előzékenység kisért végig egész budapesti tartózkodásom alatt. A magyar élet minden kis részleteben finom izlés nyilvánul meg* Középeurópában Budapest és * Béos tartja fenn az izlés szinvonalat. Nemoskk a Váci-utoáhan ?-amely a budapesti "rue de la Paix"-nek tekinthető - hanem a város többi részében is művészi kirakatokat, csínnal berendezett éttermeket találunk. *% dunaparti korzón a hölgyek és a férfiak egyaránt finomak, előkelőek, választékosak. A társadalmi élet nagyon élénk s jóllehet Magyarország anyagilag tönkrement, a szalonok igyekeznek fenntartnni hajdani ragyogásukat, a társadalmi hagyományok mit sem változtak, a bálok, fogadások egymást. .érik. MagyarTszág vidáman él és mosilyog, de korántsem felejtette el a multat. A legyőzött népek közül Magyarországot sújtották a legkegyetlenebb ül, Magyarország csaknem mindent elveszített. Nead«n tudnám" megmondani, hogy miért bántak el vele rosszabbul, mint a többiekkel. Magyarországnak ma négy ElzászéLotharingiája + vagyis négy idegem uralom alatt álló"tartománya" van, A magyarok tüstént feltárják sérelmeiket a külföldi látogató előtt. Hangoztatják, hogy rokonszenveznek Franciaországgal, de az állandó elutasítás következtében politikájuk Németország relé fordult. De azért nem neheztelnek ránk és egy kicsiny csoport, amely a Revue de Hon s rie körül sorakozik, makacs reménnyel fordul Franciaország felé. T/ A nagy kisantantbarát lap tudósítója végül is teljesen megzavarodva all Közép-Európa szivében, kijelenti, hogy mint elfogulatlan utazó képtelen határozott véleményt alkétni magának ezekről a kérdésekről, tehetetlenül áll szemben a fájdalomteljes magyar hazafiassággal s nem tud csillapító vagy reménytnyujtó szavakat találni. o A K/K P á r i sb ó 1 Jelentiki A Journal tudósítója beszélgetést folytatott Staviskynéval, aki a newyorki French-Casino dobogóján lép fel egy negyven tagból álló táncegyüttesben, korall-jelmezben. - Azért vállaltam el ezt a szerződést - mondotta - mert más terveim, amelyekre biztosan építettem, az utolsó pillanatban meghiúsultak. Aztán meg mindenekelőtt feledni akartam s ez sikerült is nekem. Olyan lázas légkörben élek itt. hogy ©inos időm gondolkozni sem. Reggel nárom órakor fejezem be a "munkát* a színpadon és aztán holtfáradtan alszom délig. A nap legszörnyűbb része déltől este nyftcig taat. Egyedül vagyok, senkit sem ismerek, tájékozatlanul bolyongok. Nyolc órakor ismét színpadon vagyok. Közben emlékirataimon dolgozom. Imádom a táncot és ha cskk lehet a színpadi, pályát fogom tovább folytatni. Impresszárióm"nagy dobbal" dolgozik érdekemben* A minap azt kürtölte szét, hogy gyermekeimet Európ'ban '"cl-kidnappolták" /jtaviskyné máris rettenetes amerikai osibésznyelvvel keveri francia beszédet/, majd pedig, hogy a washingtoni törvényhozás a "sex-appeal"-emről vitatkozott. r, , í tudósító megjegyzi, hogy Washingtonban a minap csakugyan foglalkoztak Staviskynéval, de csak arról volt szó, hogy kitiltsák-e az Egyesült Államokból. /MTI/ OA K/K" ORSZÁGOS LEVÉLTEts
