Napi Hírek, 1936. január/2

1936-01-16 [0362]

1A­Los ő on, január 16, /Magyar távirati Iroda,/ A Daily Telegraph szerint a tengerészeti értekezlet sötét kilátásainak egyetlen fénypontja Olaszország magatartása. Anglia jóidéig attól tartott, hogy Olaszország kényes kérdéseket vet majd fel az értekez eten, mint például a gibraltári erőd és hasonlók, de Grandi olasz nagykövet közölte az angol külügyi hivatallal, hogy kormánya mindent el akar követni az együttműködés érdeké­ben. Bzt az igéretét be is váltotta. Magatartása jogosulttá teszi azt a reményt, hogy; az abesszin válság megoldása után nem lesz nehéz létrehozni a Földközi-tengeri megegyezést, L To/L 1 o n ö o n, január 16. /Magyar távirati Iroda„/ A Morning Fost hosszú tanulmányában sutét képet fest az angol haderő fogyatékosságairól, amiből lesújtó következteté­seket von le s hozzáteszi, hogy egy évvel ezelőtt Anglia európai bonyodalmak esetén francia és olasz támogatásra számíthatott, ma ellenben nincs egyetlenegy megbizható barátja és nincs kilátás arra, hogy uj barátokat tudjon szerezni. Franciaország csak a saját területéért harcol. Anglia genfi politikája végleg elide­geníti, sőt ellenséggé teszi Olaszországot és félő, hogy Anglia menthetetlenül elvesztette a hatalmas olasz szövetséges kétmil­lió szuronyát, L To/L 1 é c s, január 16, A hivatalos Wiener Zeitung 'Utazás a szomszéd fővárosba' ? cimü vezércikkében többek között a következőket irja: Schuschnigg dr. szövetségi kancellár prágai utazása anná bizonyságául tekinthető, hogy a középeurópai népek köz.sségéért vivott küzdelem bizonyos sikert ért el. Igaza van a Pester Lloydnak, amikor azt irja, hogy ez az utazás, bármilyen zajt csaptak körülötte,az euróoai gazdasági fejlődés nyugodt tisztázását fogja elomozditani, A Volkszeitung irja: Ott ahol Ausztriát egyenlőnek tekintik az egyenlők között, csáL megelégedést kelthet az államférfiak prágfi találkozása. Ausztria valamennyi szomszédállamával kivétel nélkül békében és barátságban akar élni. Berger-'tíaldenegg külügyminiszter a szövetségi gyűlésen mondott beszédében kifejezetten'hangsulyozta az osztrák-olasz Viszony szívélyességet. A kagyarországhoz való viszonyt a külügyminiszter bensőségesnek mondotta, Csehországgal és Jugoszláviával kapcsolatban pedig őszinte örömnél allapitotta meg, hogy a két országhoz való vi­szonyunk a jószomszéds^ág szellemében fejlődik. A leghivatottabb helyről jövő ezek a megállapítások ma is érvényesek és érvényes az az alapelv, hogy Ausztriának osztrák politikát kell folytatnia. A Neue Preie Pressében Hodzsa írilán dr. cseh miniszterelnök üdvözli Schuschnigg dr. szövetségi kancellárt és több k között a követ­kezőket jelenti ki: Mentől nagyobb :: mértékben halad előre a közép­európai államok közötti bensőséges és súrlódásmentes megértés, annál na­gyobb nyereséget jelent ez valamennyiünk számára és annál könnyebb lesz a megért:'s e területen levő országok és nagy szomszédaik között. A német nemzeti körökhöz közelálló Wiener Neueste Nachrichten a kancellár prágai utazásáról többek között ezt irja: A prágai személyi érintkezés első fejezete annak a kisérletnek, amely - ha azt óvatosan ós türelemnél folytatják - nemcsak a két közvetle­nül érdekeltre ielent igen nagy előnyöket- hanem inditékul szolgálhat arra, hogy a középeurőpai államokat egymástól elválasztó kinai falak lassan el­tűnjenek és végül is a közös érdekek győzedelmeskedjenek az egyéni érde­kek felett, /MTI/ o- Kö/Vi ' UO/ VI ORSZÁGOS LEVÉLTÁR

Next

/
Oldalképek
Tartalom