Napi Hírek, 1935. december/2

1935-12-28 [0360]

Fabinyi Tihamér ár. pénzügyminiszter báró Korányi Frigyes ravatalánál a következő ' , gyászbeszédet mondotta: - Mélységes meghatottság fog el, amikor a m.kir.'kormány, a miniszterelnök ur es a pénzügyminisztérium nevében utolsó istenhozzáeot kell mondanom annak a . férfi una kör avatása' előtt, aki ime haló porában , utolsó földi uftán visszatért abba., a hazba^ amelyből magasra ivelő pályája kiindult. Amikor több mint negyven évvel ezelőtt először lépte át.a pénzügyminisztérium küszöbét, már magával hozta egy kultúrán munkálkodó nemes család tradícióit, egy az irodalom és minden szép és nemes iránt fogékony fiatal lél,ek lelkesedését, külföldi tudományokkal is megalapozott alapos tudá/st, amelyet kivételes nyelvismerete is támogatott. A magyar pénzügyek házában egy nagy elit-gárda tagja lett, kiváló pénzügyi es gazdasá|i elmek táborában, akik a szaktudás, a műveltség és emberiesség ragyogó példái valtak. Ez a környezet lemos hatatlan oaracter indelebilis-sel fémjelezte báró Korányi Frigyest. Mint ő maga mondotta buosuszavaiban. harmadik pénzügyminisztersége végén, bárhová állította az élet, ehhez az épülathaz tartozónak érezte magát mint egyike azoknak a nagy treasury-man-eknsk, akik pénzügyi és gazdasági tudásukkal az .országét falépitették és annak közgazdaságát megtermékenyítették. Magába szivta ennek az épületnek s ezzel a magyar közszolgálatnak nemes tradicióit, amelyek szerint a közhivatal nem foglalkozást, hanem hivatást, áldozatos kötelességteljesitést jelent, amelynek terén csak a valóban elhivatottak lehetnek vezetők. Tárgyi la lg is a nagy problémákon mélyítette tudását és ólesiteti szakértelmet. A monarchia nagy valutarendezésénak idején került a minisztériumba, amelyen mint biztos fundamentumon felépítve, a hitPpl megtéreratése s az állam és közgazdaság szolgálatéba állítása latt feladata^ Maradandó becsű tevékenységének egyik főrésze éppen a hitelügyek, főleg az agrárhitel terére esik, ahol mint ípagyar Földhitelintézet és a Magyar Agráré és Járaüékbank Kormánybiztosa, majd az Altruista Bankot áxetrehivó törvénynek előkészítője és legfőképen mint az Országos Közp nti Hitelszövetkezet vezérigazgatója örökítette megnevet. Különösen u lobbi ml őségében rendkivül sokat tet c a helyes értelemben felfogott szövetkezeti eszme elterjesztése és gyakorlati érvényesítése érdekében. Hitelügyünk .legfontosabb és le gé rzékenyeb b ^terüle L éne k, a pénzintézeti szervezetnek gondozása terén is, a Pénzintézeti Központ elnöki székében, - ami* mindhaláláig betöltött - feledhetetlen szolgálatoka t tett a haz'nak. 1919 végén ismét visszatárt ebbe: az épületbe, amelyet lé-, lekben sohasem hacyott el. A valóságban egy összerombolt ház maradványai -özé került, hiszen az ország és annak pénzügyi gépezete és gazdasági élete romokban hevert. Finom és érzé'eny lelkétől voltaképen távol állott a politika zajosabb atmoszférája. Az értelmi és érzelmi elemek predomin =ltak benne es nem az akarati tényezőt,de a helyesnek falismert alapelvek erős meggyőződésként éltek benne es azokhoz tcrhet9tlenül ragaszkodott, ami hatalmas erőforrása volt. Nem vágyódott vezető politikai pozícióra, de a nemzethek volt rá szüksége, hivta es o a köz, a haza szolgálatát szent kötelessécének érezte. Igy lett politikus, igy lett h^'romizben pénzügyminiszter, igy lett diplomata, aki Parisban, Madridban, Hasában, Genfben es még a Pénz ntézeti Központ elnöki székében is mint a külföldi hitelek'bizottságának a kü'fölai hitelezőkkel allaneoan társyaló elnöke a magyar pénzügyeknek és a magyar közgazdaságnak volt követ és világszerte elismert repre senta tiv-manr *Q . . . „ A pénzügyi tárcát mindig a legnehezegb íüokeen vezet te . .JIJ-SO pénzügymini :ztarsége előtt, közvetlenül a bolsevizmus bukása Után, újjászervezte a forradalmak és a román megszállás folytán szétbomlasztott pénzügyi közigazgatást s megkezdte az adó- és illetéktörvények újjáépítését, o K/K /Folyt, köv.'/