Napi Hírek, 1935. december/1
1935-12-01 [0359]
/Winchkler István beszéde. ^KLurttsirKíf* ÍM-ft^T De magában csonka hazánkban is az összefogás,a nemzetépítés, az~ egymás megértésének és támogatásának becses eszköze lett a rádió*. Elviszi a tanyák, a kis falvak magánosságába a nemzeti élet szivének a szavát és hol szórakoztató hol oktató műsorával nem engedi meglazulni azokat a ' szálakat, amelyek a vidéket a magyar szellemi élet gócpontjaihoz fűzik. 1 magyar rádió technikai fejlettsége a magyar postát, a magyar mérnököt ás munkást dicséri. Ebbe a tökéletes'gépezetbe két magyar katona vitt lelket, amin senki sem fog meglepődni> - . hiszen a katonák mindig rendkívüli szerepet játszottak a magyar kultúra íörtéhetében. Balassa Bálinttól Petőfiig, Zrínyitől Bárd Miklósig, a testőröktől Kisfaludy Sándorig^egész sor fényes nevű poéta viselt egyenruhát. Az a két katona, akinek nevéhez'a magyar rádió lelkének kiformálása fűződik: Kozma Miklda huszárőrnagy, jelen- " legi belügyminiszter és néhai Szőts %nO huszáijezredes. Az'o szellemük él a magyar rádió intézményében, baitlrsiás, izzóan"magyar, okosan modern és uri szellem, és ' éljen is sokáig. Uoi A magyar rádió tiz év alatt•felfcilowatt energiától eljutott 150 kilowattig, 17.000 előfizetőtől 347.000-ig. Legszebb feladatai^egyikének tartom, hogy mint a magyar posta minisztere, a rádió fejlődését azért a nagy nemzeti érdekért, amelynek hordozója, minden rendelkezésre álló eszközzel s a bennem a rádió iránt kezdettől fogva érzett szeretettel előmozdítsam. ~ ' Szt kívánom e jubileum ünnepi orcáiban, hogy minden magyar há"zba, minden magyar lakásba jusson el majdae a rádió szava s oda csak vigaszt, tudást és örömhírt vigyen. . ..incnkler István kereskedelem- ás közlekedésügyi miniszter után lersztyánszky Akos postavezérigazgató mondott üdvözlő beszédet, Rövid ' visszapillantást vetett 1895 ota a rádió fejlődésére g'megállapította hogy í.iagyarország sem maradt el a nemzetek versenyében, amikor az európai államok 1923-tól nagyszámban állították fel műsorszóró állomásaikat. A t:zévvel ezelőtt üzembe helyezett íélkilowatt teljesítményű állomást másfél éven belül a műszakilag sok .al tökéletesebb 0.75 kilowattos adóberendezés váltotta fel f amelyet hamarosan a mér: nagyobb teliesitményü és tökéletesebb adók követtek,, a 20 kilowattos és a 120 kilowattos 1 akibe;.yi adók és a négy közvetítő állomás. Ezeket ép ugy, mint a 120 kilowattos állomást, amely sok tekintetben még ma is egyedülálló Európában, már^tisztán magyar mérnökök ás munkások építették.' A rádió műszaki fejlődéséírek jellemzésére megemlítette, hogy míg tiz évvel ezelőtt felkilowatt kisugárzott energiával indult a rádió ma a hat magyar állomás 150 kilowatt energiát szór szét. A ráció első évében mindössze 20.000 kilowatt órát tett ki az adóállomás villamosenergia-fogyasztása, ma pedig a hat adóállomás mintegy hárommillió kilowatt-órat fogyaszt évente. Haguk a rádió-előfizetők pedig több mint 7 1/2 millió kilowatt-árát használnak fel évenként a Vevőkészülékek üzembentartásához. A rádió gazdasági fontosságát mutatja az, hogy a vevőkészülékek és csövek gyártása ma már több mint nyolcezer embert foglalkoztat- a vevőkészülékek' förgalombahoza J ;alé val több mint ezer kereskedő foglalkozik s több mint kétszáz családnak: biztosítanak megélhetést azok, akik', a posta ás a rádió-társaság szolgálatában állanak. A rádió műsorában szereplők száma hozzávetőleges becslés szerint is jóval meghal dja az évi huszonnyolcezreí.. Míg'rádiókészülékekből és csövekből mintegy 6 1/2 millió pengő ár téket vesz fel a belföldi piac, a magyar ráció-ipar ugyanezekből a cikkekből mintegy 12 1/2 millió pengő értéket exportál évenként. /Folyt.köv./ H/Vi
