Napi Hírek, 1935. december/1
1935-12-09 [0359]
A t. szerkesztőségeknek az alábbiakban rendelkezésére bocsátjuk Buresch Karoly dr. osztrák szövetségi miniszter "Magyarország es Ausztr:a gazdasági kapcsolatai n oimen ma tartott előadását. Kefetat kesobb adunk. M Whri£éu t-'iJO'^^X- #, fa^tkjS/i/f-; legelsősorban és bevezetéskép egy rövid visszapillantás arra, ami addig volt és arra az utaa, amelyet Országaink gazdasági kapcsolatainak fejlődése megtett. Emlékezzünk vissza arra, hogy Ausztria és Magyarország k zött egyszer már, mégpedig 18o0-ig vámsorompók voltak; csak ebben az évben jött létre az egyesitatt gazdasági terület és ezzel a köv-'tkező 70 év mindkét fél részére oly áldásos fejlődésének alapja. Az idok folyamán ozt a közösséget a politikai fejlődés ismételten komolyan veszélyeztette, mert az 1867. évi kiegyezés szerint a kereskedelmi ügyek nem közösek, hanem csak közös ér-dekek tárgyai, amelyeket mindkét állam önállóan - ha ugyan egyetértésben is - rendezi. Az ez alapon létrejött vám- és kereskedelmi szövetség mindig tiz évről tiz évre újíttatott meg. Még emlékezünk azokra a nehézségekre, amalyek ezt a megújítást minden alkalommal veszélyeztették és különös elismeressaá gondolunk ma - agy olyan időben, amely a gazdasági terü.otek szétforgaosolása és a kölcsönös elzárkózás alatt jobban szenved, mint valaha is #> azokra a férfiakra, akik belátásának mindig újból sikerült a gazdasági térülőt egységességét a gazdaságtól idegen erdekek harcából kimenteni. Az 1918. év politikai átalakulásai a gezdosági kapcsolatokat is/megszüntették. A háború ós a háború következmény óiként ránk szakadt bajok G még szorosabb összogogás szükségessége iránti érzéket megzavarták ás oda vezettek, hogy a röviddé vált takarót ide-oda ráncigálták,, mégsem sikerült egy országnak sem, hogy a maga részére szükséges részt biztositsa, őzzel szembon azonban a "védő takarónak mindig ujabb és ujabb részei mentek vcasondőoc. Minden aiiciu ázx hittat he gy a takarékosságot -zzal kell kezdenie, hogy lakosságának szükségletet lehetőleg sojat termékeiv 1 fedezze és a külföldiol való behozatalt korlátozza. Ezzel nemcsak o sa iát külföldi piacikat vesztették el, hanem be 1 övet\ezett a termelés- eltolódása azokról a helyekről, ahol a termelési feltételek kedvezőek voltak olyanokra, ahol ezek kedvezőtlenebbek voltak, az áruk megdrágultak, az amúgy is meggyfönfeült fogyasztási képesség még jobban leromlott és a Kereslet és kinalat közötti aránytalanság még jobban kiéleződött. A mi országaink sem tudták magukat e végzetes tévedéstől megszabadítani és most kénytelenek vagyunk megállapítani, hogyha eazös_sáei egy üt •-működés helyreállítása, a kitüno politikai egyetértés ellenére, olyan akadályokba ütközik, amaiyéknek kiküszöbölése Hogy nehézségeket okoz. A két ország termelésének kölcsönös kiegészítése helyébe SOK területen lassanként éles verseny lépett. Ausztria kénytelen volt az ipari foglalkozásokhok való tódulást a mezőgazdasági termelése védelme ós fejlesztése által csökkenteni es a paraszti-lakosság életszínvonalának emelése révén lehetővé tenni, hogy az iparban, kereskedelemben és kézműiparban munka nélkül maradtak megint a HLZ : ©zda sásban találjanak foglalkozást. Magyarországnak viszont arra kellett törekedniei hogy az ipari tevékenység kibontásé által egyrészt az elhelyezési lehetőségek hiányában bekövetkezett mézo^zdasági túltermelést korlátozza, másrészt podigV ho.y a fogyasztásnak az iparosodással kapcsolatos emelkedése által a belföldet felvevőképesebbé tegye az agrártermelőkkel szemben. E programm elhatározása es keresztülvitele Magyarország részére könnyebb volt, mert hiszen az iparosodás minden holadó kultúra fejlődési vonalán fekszik, mig a városi lakosságnak a paraszti foglalkozásba es életmódba ynlo visszavezetése csak a legnagyobb szükség nyomása alatt es akkor is osak korlátozott mértékben lehetséges. o K/K V v " /Folyt, köv./
