Napi Hírek, 1935. december/1

1935-12-09 [0359]

P á r i 3, december 9./: agyar Távirati Iroda/ Parisban izgatott hangúiéiban várják, hogy a külügyminiszté­riumban kidolgozott béke javaslatokat Moma milyen fogadtatásban íoaja részesiteni. Altalános nézet az, hogy Mussolini ezúttal hajlandó lesz " tárgyalásokba bocsátkozni. A sa'tó egy része, ugy értesül, hogy Mussolini már Szombaton ha nem is nyilvánosan, de diplomáciai uton kifejezést adott békülékeny­ségének. A Petit Párisién szerint az olasz kormány egyfelől Cerruti párisi nagykövet, másfelől Sir iric Drummond római angol nagykövet utján elő­zetesen közölte laval miniszterelnökkel és Sir Sámuel Hoare angol külügyminiszterrel, hogy hajlandó lesz tárgyalásokba bocsátkozni" és az olasz politikának épen ez az irányváltozása tette lehetővé a párisi francia-angol megbeszélést. A külügyminisztériumban é}őnk reményeket fűznek a kidolgozott közvetitő javaslatok sikeréhez és számítanák Musso­lini békülékenysegére. Ugy látszik, hogy a kidolgozott tarv legaláb 1 : is Anglia részéről az engedékenység végső határai jelenti. Parisban biztosra veszik, hogy az angol kormány nozsá fog járulni Sir Sámuel Hoare tervéhez és a négus kénytelen lesz beleegyezni London óhajtásába. Paris­ban bíznak továbbá abban is, hogy a népszövetség nehézségek nélkül fog hozzájárulni a nagyhatalmak által javasolt megoldáshoz. A vasárnap kidolgozott tervre vonatkozóan természetesen pontos adat hiányzik, de többé-kevésbé beavatott körökből származó értesülésekben nincs hiány. lígy látszik, hogy a terv jogi szempontból az 1906.-i hármas­szerződés meretei között áll, de emellett összhangban áll a genfi el­vekkel és tekintetbe veszi a négus szuverenitását is. Az Echo de Paris Londonból ugy értesül, hogy a Parisban kidol­gozott terv értelmében Abessziniának vagy az Britrea területén fekvő Asszabban, vagy a brit Szomáli-földön ,levő Zeilahan vagy esetleg Dzsi­butiban biztosítanak szabad kikötőt, /r-olyt.köv,/ paris , december 9. ( . Politikai körök rendkivül' fontosnak tekintik a Franciaország és Nagyőritanni a között létrejött megegyezést. Azokafei az eredeti javaslat tokát, amelyeket a két fél szakértei kidolgoztak, lényegesen kibüvítették. Ha a helyzet az, hogy lényegbe vágó.enge'menyeket tesznek Olaszország javá­ra, • abból a célból, áiogy olyan javaslatokat terjesszenek elő, amelyeket Mussolini is elfogadhat. Ennek az első ere'menynek az elérése után a további fejlemé­nyek a következők lennének. Mindenekelőtt be kell várni a brit miniszterelnök hozzájáru­lását. Utána közölni kell a formula szövegét az éráekel t kormányokkal. A Dú­cét felkérik, hogy tudassa véleményét még december 12.-e» • előtt, vagyis mielőtt egybeülne a tizennyolcas bizottság, amelynek mos t a kőtlaj­kivitel betiltása tárgyában kell határoznia. Ugyanakkor felkérik a Dúcét, hogy küldje ki Genfbe Aloisi bárót ol as z megbizo ttké nt a befejező tárgyalások lefolytatására. Francia részről ugy vélik, hogy az előterjesztendő'Snditvá­nyok komoly alapul szolgálhatnak az elkövetkezendő tárgyalásokba. .Ha ezek a várakozások teljesednek, akkor Laval és Sden abban a nelyzetben lesz, hogy a tizennyolcas bizottságnak'a megtorlások kiterjesz­tésére vonatkozó határozat elnapolását javasolhatja. u , Mi?* jólértesül t politikai.körökben mondják, a küszöbön álló megbeszélések s ikerének előmozdítása cellából a francia-brit megegyezést ^te^l^^ffiíSS 0 ?* 6 ^ 4 !* 8 megállapítására, amely egyeSüI a kelet­afrikai beke,helyreállítását tartja szem előtt, A megállapodás állítólag sokkal általanosabb természetű és messze meghaladja annak a diplomáciai °te­nyuf^HF/ a ret ' amely e ^edül az olasz-etióp viszály megoldására irá-

Next

/
Oldalképek
Tartalom