Napi Hírek, 1935. december/1

1935-12-09 [0359]

Paris, december 9. /Havas./ A lapok ugyan még nem ismerik pontosan azt a megoldási tervezetet, amelyet uir Sámuel Hoare és Laval egyértelműen elfogadtak és amelyet Rómában előterjesztetnek, de mégis kiemelik a tökéletes egyetértést London es Paris között. Rámutatnak Hoare és Laval erő/feszitéseire és remélik, hogy Franciaország ás Anglia e jóindulata Róma tetszésével is találkozni Saint:} Brice a Journalban azt irja , hogy a z "entente cordiale" felújítása túlnő egy elszigetelt epizód feretein. Csalódnék az, aki azt hinné, hogy Paris es London között egyenetlenséget idézhet elő. A rétit Párisién nem tudja ugyan, hogy a francia-angol terv milyen fogadtatásra ^ta lál Rómában, egy azonban bizonyosra vehető: a London és Paris között létrejött szerohoses összhang továbbra is me g fog maradni. A Hoare ós Laval altul elfogadott megoldási formula lényegében nem más, mint kompromisszum a népszövetség karatéban nyújtható lehetőségek és azok közt az előnyök között, amélyokot 3bara és Laval olasz szempontból elfogadha toknak tnlálnak. A tervezetben bőségesen számoltak azokkal a jogokkal, amolycketOla szország ötvenév óta Kel. tafrikában szerzett éa azokkal az áldozatokkal, amelyekkel egv fáradságos és költséges hadviselés jár. Remélik, hogy Olaszország állásfoglalása, amelyot Mussolini valószínűleg mai beszéde bon fejt ki, az eddiginél békülékenyebb lesz. A Matin szerint, ha Róma látni fogja, hogy a tervestben számolj tak jogos igényeivel és ennek folytán hajlandó lesz a tárgyalásra, semmi sem áll útjában annak, hogy Genfben az ola jmegtorlások ügyet elhalasszák. Peri/tinax az Echo de Parisban tudni veli, hogy az angol-francia tervezet jelentékenyen túlmegy a zokon az engedmény a kan, amelyekre Sir Sámuel Hoare Parisba érkezése alkalmával hajlandónak mutatkozott. Ez anna-k tulajdonitható, hogy Laval - most elscizben - késznek nyilatkozott arra , hogy az angol-francia tervet Romában a ket ország együttesen terjessze elő azzal a felhívással együtt, hegy Ola szer szag most mar végérvényesen nyilatkozzék. Pertinax azt hiszi,,hogy Genfben nagyon mozgalmas vitára van kilátás, mert számos európai ország, amely ugv érzi, hogy tudásnak lehet kitéve, kétségtelenül tiltakozni foga} amely ellentétben van az alapokmány 10. szakaszával; ez a szakasz tudvalevőleg a népszövetség tagjainak területi sérthetetlenségét és függetlenséget biztositJa^^ú^d^i^v^Tabouis asszony, az Oeuvre diplomáciai munkatársa is Kiemeli, hogy az angol-francia tervezet nagyon kedvező 03a szer szagra es messze túlhaladja azokat az engedményeket, amelyekre London eredetileg hajlando.volt. A lap szorint Srr Sámuel Hooro írásban közölte Baldwin angol miniszter,1nökkol a t-rv-zetet és azt elfog, dósra ajánlotta. A.népszövetségben sem l?sz a tfflPvSk^a^olío^nrflto? mert London és Paris elfogadta és Mussolini hozzájárulása val is számolnak„/MTI.,/ Y To/L N A s z m a X a ? december 9* '•• /A Német Távirati Iroda hadi tudósi tójának szikratávi rata«/ Az olasz főhadiszállás a Dosszje városa ollón intézett pén- ' toki nagy légitámadásról szóló abesszin jelentésükkel szembon megállapítja, hogy a város védelmi állapotban volt és bombákat csak katonailag fontos, pontokra dobtak lei Eltalálták'. az egyik lőporraktárt, a kastélyt, o légikikötőt, a távbeszélőközpontot az olasz konzulátus épületét és • '

; az egyik katonai tábort. A VörösKorcszt'k-rha'zban olasz megállani xás szerint nem. sebesülteid voltak, hanem katonák. Az olasz felderítő repülők nár többizben megállapították, hogy az abesszinok hasonló megtévesztési kisérlotképcn mindenfelé kitűzik a Vörös Kereszt lobogóját, /MTI/ ¥ Ke/Ke