Napi Hírek, 1935. december/1
1935-12-01 [0359]
Elhatároztam, hogy a rádió kérdésének tanulmányozását és bevezetésének előkészítését megkezdjük s az első alkalmas pillanatot felhasználjuk arra, hogy a magyar rádiózást meg is valósítsuk. Hosszú volna mindazt elbeszélni, amit számunkra az'első két-három év harca jelentett. A találmány komolyságában és felhasználhatóságában alig akart hinni valaki. Végnélkül1 tárgyalások kezdődtek a kormánnyal, postával 'mindenkivel, akinek az ügyhöz valami köze volt. A dolog hol jól állt, hol rosszul, héha már ugy látszott, hogy-mind.-' járt'meglesz, akkor egyszerre megint minden terv összeomlott. Mindezek után jogosan kérdezheti tőlem bárki, hogy mi köze volt mindehhez:a telefonhírmondónak, amelyről előadásom elején beszéltem. Ezt is el akarom mondani. A telefonhírmondó a húszas évek elején technikailag meglehetősen lerongyolt állapotban vegetált. Arra gondoltunk, hogy jó lesz ezt megvenni a Távirati Iroda számára, mert igy ecyrészt bizonyos budapesti vonatkozású hírszolgálati kérdések is megoldhatók, másrészt azonoan kitűnő előiskola és tapasztalatszerzési lehetőség mindaddig, a inig megszólalhat a magyar rádió 'A közös üzem is sok előnyt jelent, az padig előttünk nem'volt vitás, hogy ugy a telefonhírmondó mint a rádió természeténél, hírszolgálati és egyéb vonatkozásainál fogva is kell, hogy a Magyar Távir at: Irodához tartozzék, eltekintve attól," hogy a rádió felhasználásának első gondolata a mienk volt. A telefonhírmondót végül is sikerült megvennünk és"ez?el beültünk a telefonhírmondó ilákóczi-uti helyiségebe:., amelyben később, ma tiz esztendeje, első lépését tette a magyar rádió. Csöda-e, hogy aznap, amikor először léptem a telefonhírmondó* "helyiségébe^ 'eszembe jutott a millenniumi év - Kozma Jindor Eeviczky-utcai lakása, két öcsém, a kis^deszka, a két horog -a.két kagyló y meg a belekiabálas. Lég az anekdota is eszembe jutott, rádió" engedélyét gróf Bethlen István kormánya adta ki. Lire erre sor kejAlt, mar elég idő telt el ahhoz^ hogy bár magában a rádiózás gondolatában sem a közönség, sem a művészek és írok komolyan nem hittek, néhány jobb információval birő tőkecsoport annak megvalósításához kedvet kapjon. A konkurenciából miért került ki győztesként épen a Távirati Iroda? Nemcsak az első gondolat jogán, hanem azlrt,m mert az egyedüli volt, aki nemcsak az engedélyt kérte, hanem ugy a postakincstirnak.mint hírszolgálati vonatkozás 1 :an is, komoly ellenértéket ajánlott. Igy született'meg többéves munka, rábeszélés és harc után a " Magyar Távirati Iroda" öccse, a magyar rádió, Gyerekszobája a telefonhírmondó Hákóczi-u:; 22. szám alatti helyisége volt. A gyerekbetegségeken is át kellett esnie, melyek a telefonhírmondó átvétele után és a'rádió megszületésekór is jelentkeztek. Ezért : is fontos volt, hogy ki a vezetőié* Sok mindenfélét próbáitünk, azután elfogyott a türelmem és felkerestem Szőts Ernőt. Hozzá régi. 18-éves korunkban kezdődő barátság fűzött. * Ludovika Akadémián jártunk együtt. A háború kitörése előtt i iá tó 3*. vörhenyt kapott. A háború kitört, Szőts egy darabig még itthon van, azután minden orvosi tanács ás tiltakozás "hl 1 enáre bevonult közénk. Izredsegldtiszt lett és midőn, késő'b a német főhadszállásra került, helyét én veszem át. A forradalmak lezajlása^ után a kormányzóság akkor megalakuló katonai^irodájába kerülöb. addig" vezetett osztályom élére pedig Szőts ker 1. Midőn gróf Teleki -ál felszólítására a magyar hírszolgálat megszervezését elvállalom, utódomul megint Szőtsöt ajánlom, aki el is foglalja helyemet a kormányzó ur katonai irodájában, Tudva tehut, hogy nála jobb vezetőt nem találhatok, felkínáltam neki a telefonhírmondó igazgatói állását, Befogadta s nekem róla ennél többet mondanom nem is kell. /Jolyt .KOV.,' Ta/vi
