Napi Hírek, 1935. december/1

1935-12-01 [0359]

$ rádió tízéves jubileuma alkalmából Vitéz leveüftdi Ko&ma Liklós belügyminiszter vasárnap este 7 óra 3c perckor előadást tartott a rádióban. "A belügyminisztert Hável Béla ó_s Klatky ündre igazgatók fogadták és vezették az előadóhelyiségbe. Kofcma Miklós belügyminiszter £ eiőadás únak szövege a következd: Kedves hallgatóim! Nem tagadom, hogy nem mindennapi érzés el ültem le ma a mikrofon kockája elé, melyet kilenc és fél éven at amúgy sem sokat kaptattam. A rádiónál kezdettől fogva elvként tűztük ki, hogy"íkik sorsát intézik, azok a mikrofonon keresztül lehetőleg minél kevesebbet hallassák hangjukat. De a felolva-ás ssokatlanságától eltekintve, ma minden okom megvan" egy kis megahato ttságra. Hiszen a rádió ma tiz esztendeje szólalt meg'először és én ezen az évfordulón vendégként jelenek meg a mikrofon előtt. Vendégként^ de nem mint belügyminiszter. Vagy talán nem iö vendég gy nánt, hanem inkább ugy, mint a rádió egyik-obsitos katonája, aki felkeresi regi bajtársait, mikor azok ünnepelnek. Ebben a hangulatban én sem a rádió jelentőségéről, sem "jelené. 61 f sem jövőjéről, sem nemzetközi vagy közéleti vonatkozásairól nem beszélek. Hiszen én a mult jogán ülök itt, tehát a múltba szállok viszza, hogy minden'egyéb helyett elmeséljek olyan dolgokat, melyek ma me seformaiu emlékek, de amelyek mégis a magyar kulturtörténelem területének kis lailtursarkak^nt fognak sze.epeim. Á' rádió ma tiz esztendős, de én sokkal távolabbi múltból kezdem emlékeimet. • ' '1896t A liillennium esztendeje! La gyáraszagot még a Kárpátok határolják. Három elég vad gyerek; két öcsém es én felderülünk Pestre, hogv lássuk a millennáris kiállítási* • ->M. ' "Nagybátyánknak, Kozma Andornak lakásán szállunk meg. Fest és a millennáris kiállítás'száz és ezer újdonsággal és látnivalóval fogadja a három falusi gyereket, de a legnagyob: benyomások között is állanajóan szere-" pel az a Reviczky-utcai lakásban felfedezett furcsa valami; ami QPJ kis négyszögletű deszkalap, rajta két horog és azon két fül-kagyló. Ha ezt a kagylb% amely néha bug, az ember, jobban mondva a gyerek, a füléhez teszi, akkor vagy távoli gyönyörű muzsikát hall, vagy felváltva hol egy nagyon mélyhangu, hol pedig egy vigabb szinezétü emberi hang be szél. "A dolog csodálatos és mesebeli, csak egy baja van,'hogy hr^ájpan vagyunk és egyszerre csak ketten hallgathatjuk. Meglepő az is, hogy erre" a csodára a pesti gyérekpajtások vállatvonya", mintha ez a világ legtermészetesebb dolga lenne csak annyit mondanak:

;

'ez a telefonhírmondó,

;

' " A millenniumi ünnepségek görögtüze ellobban. * telefonhírmondó még egy ideig szerepel a gyerekszoba esti vitáin és megbeszélésein, főleg abban a formában, hogy mikor belekiabáltunk, amit ugyan nagyon hely telenitetten, de mégis megtettem, vájjon hallották-e mások is a többi kagylónál? Teltek-multak az evek. A gyermekévek emlékei általában rövidéletüek. Később a muló korral újra felrajzanak, élőkké és mindinkább plasztikussá válnak, de ennek ideje számomra csak most kezdődik és akkor H±gx a még gyermekkori emlékek, kőztük a telefonhírmondó is, a férfi fiatalság" jelenének döntő rohama elol me sy e rt hadseregként vonullak vissza láthatat-^ lan területié, hogy hosszú évek múlva újra es győzedelmesen előretörjenek, •^telefonhírmondó hosszú-hosszú evek alatt csak egyetlenegyszer bukkant elém újra, akkor is '"anekdota formájában és akkor sem mint fogalom, hanem /"int egy szójátékhoz szükséges szó. /Polyt.köv./ Ta/Vi