Napi Hírek, 1935. december/1
1935-12-03 [0359]
i .. 1 on - & yárhegy^letti alr.gut karba helyezése. Az alagút, amely közel 80 ev, elftt. Víz elleni szigeteles nélkül és egészen kezdetleges vízelvezetési hálózattal épült, a kilencszázas évek elején annyira átázott,hogy ideiglenes intézkedésként helyenként bádogtetőkkai védelmezték a kozonsoget a közvetlenül lecsapegő és erősen mésztartalmú vizektől. Emiatt az alagút falai teljes pusztulásnak indultak úgyannyira, hogy mar egyes szakaszok sürgős kiváltására is kellett aondolni. E fontos műtárgy megmentése érdekében a pénzügyminisztérium ~>? z S la .% ut , akkori fenntartója. - a Földtani Intézet, a SelDBci Bányászat' Akadémia es az államvasutak alagutepitő szakembereiből szakbizottságot szervezett, amelynek feladatául a viztelenitési kérdés tanulmányozását tűzte ki, .... : ' A bizottság, tanulmányozásának eredményét és javaslatát az 1910. évben terjesztette elő. E javaslat alapján akkor az átázás megszüntetésére azt a bányászati müvelettel való megoldást fogadták eí legmegfelelőbbnek, hogy az alagútnak főként északi oldala fele lejtő- és aZ alegutra vizet hozó márgarétegeket egy rendszeresen kiépített tárnaes aknahálózattal átvágják, s az alagút felé lefolyni törekvő vizeket meg az alagút test elér ese előtt felfogják és a hálózaton keresztül megfelelő módon a városi csatornába elvezetik. •Széket a nagyméretű munkákat 1911-ben meg is indították és 1914-ben befejezték. A munkák jó eredményre vezettek. A régebbi, már tarthatatlan állapotok egy éven belül megszűntek ás az algutat áztató vi>zok legnagyobb része tényleg a víztelenítő hálózaton Keresztül talált • " '• lefolyást. E munka megfelelő eredményének tudha tó be, hogy a szinte biztos pusztulásra pitéit alagút továbbra is fenntartható lett, sőt annak legátázottabb részei is annyira kiszáradtak, hopy az omJ.itatt falazatkiváltásra nem lott szükség. J Az évek mulv^ mutatkozott, már lényegesen kisebbmárvü átnedvesedés felszívása a víztelenítő hálózat ^további kiépítését kívánta volna meg, de erre a háború és az azt követő nehéz években már kevés lehetőség kínálkozott. Az alagút 1933 júliusában ilyen állapotban került a kereskedelemügyi minisztérium kezelesébe. A minisztérium a súlyos gazdasági viszonvokhoz mért hitelkeretek között azonnal hozzálátott a legszükségesebb munkálatoknak programmszerü egymásutánban való végrehajtásához. A rendkívüli módon megnövekedett forgalom szinte követelő kívánalmainak megfelelően legelőször a kocsiuttest tönkrement kiskőburkolatát kellett kiváltani. Az elmu.il 1934. évben az útpályát a modern nagvforgalmu utaknál jól bevált tükörsima, rugalmas topé ka burkolást tal látták el. Ezzel együtt a gyalogjárók tönkremeht szakaszainak aszfaltburkolatát is kiváltották. Ugyancsak a mult év nyarán megindultak a víztelenítő hálozat továbbfejlesztési, illetőleg az alagút mai átnedvesedéseinek megszüntetését célzó további munkálatok is. E munkájatok most is folynak es előreláthatólag a jövő év elejére nyernek befejezést. _ ÜZ eddigi is észlelt biztató eredmények most már lehetővé tettet hogy az alagútnak száradó belső falfelülete megfelelő kialakítást nyerEvégből tervbe vette a kereskedelemügyi kormány, .hogy az alaeut belső falfelületét átfesteti, valamint a lábazati reszt mintegy 3.0 m magaságban burkoltat ja s ezzel kapcsolatban a szükséges korszerű világítás? ós szellőztetósi munkákat is végrehajtja. A falfestési, burkolási és világítási munkák ogyelore probaszakas zokon folyamatban vannak. o K/K /Folyt, köv./
