Napi Hírek, 1935. november/2

1935-11-27 [0358]

A Magyar Távirati Iroda jelenti: A képviselőház egyesitett igazságügyi és földmive lés ügyi bizottsága november 27.-en délelőtt tiz órakor tartott ülésében folytat-' ta a hitbizományi reformról szóló törvényjavaslat bizottsági tárgyalását. . , Zsitvay Tibor elnök bejelentette, hogy gróf Széchényi WTSy; bar nem tagja a bizottságnak, indítványokat kíván előterjeszteni, A bizottság tagjai . ehhez hozzájárulásukat megadták. _ , . Ezután Lázár Andor,igazságügyminiszter szólalt fel s az előbbi gyűlésen elhangzott felszólalásokra a következő választ adta: A hitbizományi javaslat előterjesztése másfél évszázados törekvés eredménye. A felszólalok hangsúlyozták, hogy a hitbizomány a magyar jogban idegen jogintézmény volt, amikor az I6ö7. évi törvények a hitbizományok alapítását megengedték, Ha idegen jogintézmény 250 évig fenn tudta magát tartani egy nemzet jogrendszerében, ebből logikusar arra lehet következtetni, hogy ennek az mté zménynek van lét jogosultsága . Ezt a létjogosultságot tehát komol^yan figyelembe kell vennünk és nem lehet arra törekednünk, hogy a hitbizomány intézményét 250 éves fennállás után kitöröljük a magyar jogrendszerből, hanem fenntartva belőle azt, ami helyes és jó, az # egész intézményt olyan módon kell szabályoznunk, hogy az a magyar örökjog és az általános magánjog szabályaival összhangba jutva a magyar jogrendszernek harmonikus részevé váljék. Természetes, hogy egy igaz ságügyminiszter sem hozhat olyan javaslatot, amely a meglevő Tíi tbiz ományok speciális viszonyait és a speciális érdekeket minden vonatkozásban tekintetbe veszi és kielégíti. A meglevő hatvan és egynehány hitbizomány olyan . .különbözőségeket mutat fel az utódlás, a birtoklás és egyéb kérdések tekintetében, hogy akármilyen elvi szabályozás történjék is, lesznek egyes hitbizományok, amelyek speciális érdekeinek ez a szabályozás nem fog száz százalékban meg:elélni. Az igazságügymint-szter feladata nem lehet az

; hogy az egyes hitbizományok speciális érdekeit igyekezzék minden tekintetben kielégíteni, hanem az, hogy lehetőleg ezeket is kielégitve elsősorban a közérdeknek meg_eleloen szabályozza a kérdést. Hangsúlyozta a miniszter, hogy ez a törvényjavaslat hossrss,. előkészítő munkának az eredménye s ebben a munkában a hitbizományi érdekeltségek is az idők szavát megértve igen nagy gonddal vesznek reszt. Eelhivta a figyelmet arra,, hogy amikor a hitbizományi jog reformjával foglalkozunk, ne várjunk ettől a törvénytől oli-an intézkedéseket, amelyek csak távolról állanak összeköttetésben a hitbizományi jog kérdésével es különösen ne várjunk e törvénytől olyan intézkedéseket, amelyek egy egész külön, általános földbirtokpolitikai törvény kereteben kell hogy megoldást találjanak. Különösen nem szabad azt gondolni, hogy a hitbizomány jogi szabályozása révén ingyenes földosztásra lehet kilátás. A magyar szántóföld területe nem éri el a tizmillió katasztrális holdat, a magyar nép mezőgazdasággal foglalkozó része pedig körülbelül mégy-ötmillió lelket számlál. A népesség száma állandóan szaporodik, a földterület mennyisége oedig állandó. Igen nagy könnyelműség volna tehát, ha olyan igényeket ébresztenénk a mezőgazdasági képességben, amelyek kielégítésére a magyar földterület nem nyújthat alapot. Termé szetesen törekednünk kell a kisbirtok-szisztéma kifejlesztésére és'ezzel kapcsolatban a kisbirtokosok mezőgazdasági kultúrájának emelésére. Nem szabad figyelmen kivül hagyni, hogyha középbirtoknak bizonyos társadalmi és tört éneimig szerepe van, mig a nagybirtok, különösen a kvalitatív termelés szempontjából nagv jelentőségű. Bem szeretné azonban, ha," a törvényjavaslatot akár mint egyoldalú kisbirtck-politikai , akár/nagybirtok-oolitikai javasiatot állítanák be, mert a javaslat mai /mini/ formájában nem.egyéb, mint a hitbizományok túlságosan nagy terjedelmének csökkentése revén egészségesebb birtokmegoszlás: előidézését célzó tervezet. TaAá A»lyt. köv./