Napi Hírek, 1935. november/2

1935-11-26 [0358]

A Magyar Távirati Irooa j elönti j . J*I i*xí képviselőház igazságügyi és külügyi bizottsága kedden pelei ott Zsitvav Tibor alnóklésevei a polgári jogsegély tárgyába n Budapesten 1935. szeptember 25.én kelt magyar-brit egyezmény beoikkelyazisórpl szóló törvényjavaslatot tárgyalta • A javaslatot vojnits Miklós báró előadó ismertette; rámutatott arra, hogy eddig ezen a tér en egyezmény hiányában igazságügymini szteri rendeletek ós közlemények voltak tájékoztatók. A javaslat ismertetése után a bizottság azt általánosságban és részleteiben hozzászólás nélkül elfogadta. Utána az igazságügyi bizottság Zsitvay i'ibor elnöklésével a királyi bircságok ás ügyészségek tagjainak az igazságüpyminisztériumban való ideiglenes alkalmaztatásáról szóló . - " ' 1899. évi ILIIII. t.o. hatályáénak további meghosszabbításáról szóló törvényjavaslatot tárgyalta. Váry Albert előadó ismertetése után a bizottság a javaslatot mind általánosságban, mind részleteiben hozzászólás nélkül elfogadta. 0-Cr(l/L A Ma gya r T á vi ra t i Ir oda j ele n ti : A képviselőház igazságügyi és . . földművelésügyi bizottság© kedden dél 3 lőtt ülést tar.ott, amelyen Zsi vay Tibor elnöklése vei megkezdte a osaládi hitbizományról és a hitbizományi kisbirtokról szóló törvényjavaslat tárgyalását* A kormány részéről Lázár Andor igazságügy-miniszter, Darányi halmán földművé .ésügyi miniszter, Tahy László miniszterelnökségi államtitkár és Antal István igazságügyi államtitkár

t tová bba Viadar Gábor, az igazságügy minisztérium torvényelőkészitőosztályának vezet ojo és Yass Elek i ldmüvelesügyi minisztri tanácsos jelent meg. E két bizottság együttes ülés j iránt nagy érdeklődés nyilvánult meg, a bizottságok tagjai igen nagy számban vettek részt az ülésen. Vitáz Balogl. Gábor előadó rámutatott arra, hogy a javaslat kódexszerü összefoglalás, tehát a családi hitbizományok te kint etében nem csak nóvumokat foglal magában, hanem az egész hitbizományi joganyagot szervesen összefoglalja. Rámutatott arra, hogy a családi ni bizonr'ny reformjára irányuló tö-^ekvés másfélévszázadra nyúlik vissza. A családi hitbizományi, mint idegen intézményt az 1687-évi 12. törvénycikk ültette be a maryar jogrnd szerbe s az eleinte csak a főnemesekre szólt. Már ezután száz évvel komoly reformtörekvések jelentkeztek, Előbb a hitbizományok maximális területét ezer jobbágyi elekben óha jtot ták ma g- _ határozni, majd 1823-ban ötszáz jobbágytelek á-tekeben. 18o0-tól 1849-ig közéleti mozgalmak is foglalkoztak a kérdés reformjáéval. • /Folyt, köv./ o- Gu/L Berlin, november 26./Német Távirati Irooa/ i\ Az olasz királyi nagykövetség . közli: • ' Az utóbbi napokban hiresztelések terjedtek el arról, hogy az, abessziniai csapatok állítólag sikereket értek el. E hirek szerint az abessziniai csapatok 24 olasz páncélos &ocsit zsákmányoltak, elfoglalták Musztahilt, megöltek 4700. olasz katonát, és az északi fronton nagymennyiségű hadianyagot zsákmányoltak. Ugyancsak beszámoltak e hiresztelések arról is, r-ogy az abesszíniai csapatok ellentámadásba mentek át és viasszá/foglalták Gabredarret és Gorahait. Mindezek a különböző forrásokból származó hiresztelések nem egyebek alaptalan kdolmánynál./MTI/