Napi Hírek, 1935. november/2
1935-11-25 [0358]
E g 8 r, november 25. „_ . . Az egri katolikus Legényegylet vasárnap ünnepalte fennállására » /o eves jubileumát, amely alkalmmból Bornemisza Géza iparügyi miniszteis Jigerbe utazott . báró Kruchina Károly miniszteri tanácsos és vitéz Pftery látván miniszteri osztályfőnök s titkára, Tóbiás Kornél kíséretében. Bornemisza Géza minisztert és kisérétét Szmreosányi Lajos egri érsek látta vendégül s tiszteletükre az érseki palotában vacsorát a rott. v . _ , A vasárnapi jubileumi ünnepség szentmisével kezdődött, amelyet Kriston Endre felszentelt püspök mondott * nagy papi segédlettel. Dr. Holik Sámuál.teológiai tanár szentbeszédeben történelmi perspektívába állította be az iparos osaládokat, hangsúlyozta, hogy a kisiparos' társadalom a nemzet egyik mestergerendája, amelyre az államhatalom is biztosan tárna szkodhat. A diszközgyülésen, amelyen megjelent Szmreosányi ^jos egri érsek is vitéz Subik Károly prelatus-kanonok elnöki megnyitó beszéde után Bornemisza Géza iparügyi miniszter szólalt fel. - 1849 mágus 6-án - mondotta többek között - két mozgalom indult el Kölnből, Az egyik a szociáldemokrata szakszervezet megalakítása volt* amelyet Marx ^ároly indított el s ugyanebben; az időben tartdta Kolping, a cipószinasból lett katolikus pap az első katolikus legényegylet ülését, amellyel megindította az ipari munkásság erdekében a másik mozsalmat. , - Ebben a korszakban kezdődött tulajdonképen a gazdasági életnek a liberalizmus jegyében való átalakulása. Évszázados intézmények, a gezdasági élet rendjét szabályozó korlátok omlottak le s helyükbe a gazdasági élet hatóerejeként a korlátlan szabadverseny lepett. Az egyéni törekvések korlátlan érvényesülése s a szabadverseny magbontotta, a régi patriarkális viszanyt munkaadó és munkás között. A munkaadó a munka céljában a aagn számára elérhető hasznot látta, a Munkás pedig csupán a munkabéren át nézte a munkát s annak gyümölcseit. Mind s Vettan megfeledkeztek arról, hogy a munka nem árucikk, hanem Isten ajándéka, amely a család és nemzet számára biztosítja a haladást és a boldogulást. - A munkás anyagilag és erkölcsileg a kareslat és kínálat mármérleg,ére került és sok eset bah a gazdaságilag arőaebbek prédája ÍÜ tt* Két kéz nyúlt az említett napon az elesett és reménytelen munkássá^ felé. Az egyiket - Marxét - hideg teoretikus me/clátások vezették, a másikat - Kolpingét - a küzdelmes munkáséletben eltöltött tapasztalatok és melegen érző emberi sziv vezette. Ha e két mozgalom történetét végignézzük, megállapíthatjuk, hogy az osztályharccal folvt munkásmozgalom mindenütt a hatalomszerzés utjara r lépett. A szociáldemokrata munkásmozgalom nyomában állandóan a kiábrándulás, a csalódottság, keserűség és remenyvezsteiv séí? járt. A m? ik mozgalom, Kolpingé, nem tört viláci uralomra. Ehelyett felgyújtotta az emberek lelkében a felebaráti szaretet szikráját, az emberi magértést és jóságot. Munkájának eredménye az emberi lelek megneme aedése és a munka megbeesülése lett. A műhelyekben ismét kialakult az igazi munkaközösség, ' a kölcsönös szeretet, amellyel Kolping újból összehozta az alkalmazottakat a munkaadóval. ,em vitás, hogy el kellett buknia annak a mozgalomnak, amely gyűlöletre és ellentétek szitására épült, s az Brech] ények mutatják, hogy Kolping mozgalmának kell győznie, amelv a szeretetet es a lelkiség ápolását hirdeti, dining meggyozőoessel hirdette, hogy az embe i haladásnak, a nemzet bold gulasának alapja a munka, a ma ívnek csak akkor van igazán értéke, ha az ember nem mintegy gép alkatrésze T végzi. Lelkét, egyéniségét pecig csak az tudja belevinni a munkába, i aki a munkát szer, ti s benne nemcsak a ha szno. es a bert látja, hanem végzése közben is szemelőtt tartja,a család,a társadalom és a nemzet érdekeit. A szeretat a leghatalmasabb szociális ero a földön, a tevékeny szeretet meggyógyít minden: sebet, amit az ember az élet küzdelmeiben kap. . . - Kolping ennek a szeretetnek jegyében vezeti az Ifjúságot minden problémán keresztül, hogy belőlük tisztesééges iparosokat, családapákat f a társadalomnak hasznos és a nemzetnek derék polgárokat neveljen.
