Napi Hírek, 1935. október/1
1935-10-15 [0356]
L(Lj kiadás , 1935 október 13. ^ ° TJ '2S~ ^' /Pénzügyi bizo ttság ülése, Folytatás/ Eckhardt Tibor nem fogadta el a törvényjavaslatot, mert az véleménye szerintiiem teremt végleges megoldást. . Piassay Károly a maga részéről a tiz holdig terjedő rendezést szociális szemponthói nem kifogásolná, azonban a Könyv adósság átvállalásnak ezer holdig való kiterjesztését elitéli és a tiz holdon felüli védett birtokosoknál csak az egyéni rendezést tartja helyesnek. Azt is helytelenítette, hogy más foglalkozási ágak adósságrendezésébe a k or m án yr en d el e t n em terjed ki. Knob Sándor attól tart, hogy a rendezésnek ez a módja a kányszer'en vállalt áldozatok miatt a magyar hitel szer vezet agy részének esetleges meggyengülését fogja maga után vonni. Ha a hasonló külföldi megoldásokat vizsgáljuk, meg kell állapitanunk, hogy a magyar megoldás a mogánjogij illetve kötelmi jogi jogelvek messzemenő tiszteletben'tartásával Jött létre. Egyetért a rendezés kát alapelvével. : azzal a szociális szemponttal, hogy elsősorban a kisegzisz"tenciákat próbáljuk megmenteni., azután azzal a gazdasági megfontolással is, hogy le kell venni az adósok vállairól a terheknek azt a részét, amelyre a birtok már nem nyújt fedezetet. Végül megemlitette az OTI ás Mi&I által átveendő mezőgazdasági kötvények kérdését is. Pesthy Pál elvben helyeselné az egyéni elbírálást, de tapasztalata szerint ez gyakorlatilag keresztülviaetétlen volna. Helyesli a kormányrendéi étnek es az ezzel kapcsolatos törvényjavaslatnak intencióit, ' és a tervezett megoldást; ezért a törvényjavaslatot elfogadta. Az általános vita vágón Tabinyi Tihamér dr. pénzügyminiszter közel háromnegyedórás záróbeszédet mondott, kifejtette, hogy a gazdatartozások uj rendezése elvi alapon épült fel és igen gondos előkészítő munkának az eredménye.Szembeszállott azzal a szerinte alaptalan beállítással, mintha a rendelet csak ideiglenességeket tartalmazna. Ellenkezőleg, a szabályozás a leglényegesebb kérdésekben végleges állapotot teremt. Ezer holdig ugyanis az összes védett birtokok negyvenszeresen tuli terheinek kérdését könyv jóváírással végleg rendezi és a negyvenszres alatti terhe., tekintetében is definitív umo t teremt azzal /hogy egyielől a lo holdig terjedő birtokok emiitett terheinek hosszúlejáratúvá való atali ítasáva.L a védett birtokok 78.0üo-ayi tömegéből körülbelül 55.000-et, tehát az egész tömegnek csaknem háromnegyedét ugy rendezi íiogy azok a védettség alól feloldhatók lesznek. Másrészt a többi birtokokra is világosan kijelöli a végleges irányoka t, normalizál;) a .az egész anyagot és nagyon széles területen az immobilizációt felöl uja^es mobilizáció felé viszi. \' r. ,T . Felhívta a bizottság figyelmet azokra az előnyökre "amelyeket a kamatleszállítás révén a rendelet a nem védett birtokobiak is ayjujt, ami pedig a védett birtokokat illeti, ezeknek a körében a 78.00e-es szám csak a birtokok szamát jelzi, de a tulajdonosok száma sokkal több, amennviben 125.körül mozog; ha pedig a családtagokat is számítjuk, a "félmilliót meghaladja azoknak az érdekelteknek a szama, akiknek ügyét nyugvópontra helyezi, iogialkozott azokkal a gazdasági és szociális indokokkal, amelyek folytán a rendezést a középbirtokokra is indokolt volt kiterjeszteni. Megvilágította azokat a terheket, amelyekkel a rendezés a hitelezők és ÓZ állam- tekintetében szükségszer illeg együttijár és vázolta azokat az előnyöket,amelyek a'gazdasági és hitelélet javára a szóba n^ levő intézkedésekből fakadnak, tekintettel. arra a rendkívüli napy jelentőségre, anellyel ennek az egész gazdasági és hiteléletet akadályozó problémana.: a megoldása nemcsak a mezőgazdaságra, hanem a többi foglalkozási ágra es -á közgazdaság egyetemes érdekeire bír. A p 'nzügyminiszter ezután részletesen válaszolt minden ' felmerült észrevételre, majd a bizottság a felvilágosítások után-a törvényjavaslatot mind általánosságban, mind részleteiben elfogadta. o- &u/?i
