Napi Hírek, 1935. október/1
1935-10-12 [0356]
/ á gazda tartozások rendezőiéről szóló ismertetés, . I. folytatás./ Arra törekszik tohát, a hogy a 76.000 vetteti birtokos minél nagyobb részét mentől horon-robb kiszabadítsa a válságból és visszavezesse őket az egészséges gazdasási életbe. Ezt a nagy célt a rend&lét két fő elvvel kívánja elérni : az egyik az, hogy megállapít egy terhelési határt és az ezenfelüli terheket eltávolit ja a birtokról és ezt megteszi egészen 1000 holdig. Ezen a terjedelmen felül csak százhatvanegynéhány birtok Vanj amelyeknek terjedelme 480.000 holdat tesz ki és amelyekre nézve egyénenként fog történni a rendezés. Husz hold felett a rendelet megengedi a terhelési határ méltányos kiigazítását. Az egész rendezés egyébként' rendkivül praktikus és józan. A terhek megállapításánál is a legalacsonyabb határig . ?:^n.k*r.*s,7 ment el a kormány, mert nem akart olyan rendezést hozni, amelyről egy év mulya kiderül, hogy keresztülvihetetlen. Ennél szélesebb rendezés gyakorlatilag megvalósíthatatlan lett volna, mert-sem a hitelező, sem az állam nem birta volna ki,, maga az adós pedig nem lett ^olna képes elviselni. Két nagy kérdés merült még fel: az egyik az, hogy mibe kerül a negyvenszeresen felüli rendezés az államnak, a máspk pedig, hogy mi van # a negyvenszeresen aluli kitisztítással. Az első kérdésre a következőket válaszolja: A kát év előtti első rendezés számolt és törvényhozásilag. jóváhagyott bizonyos ádlozatokat. Hétfőn a pénzügyminiszter törvényjavaslatot nyújt be a képviselőháznak, amelyben a 75 milliós állami könyv jóváír ást 25 millióra szállítja le. Ennek az évi tehhe körülbelül 900.000 pengőt jelent. - A negyvenszeresen felüli tartozások fejében - folytatta a pénzügyminiszter az ismertetést - k 120-150 millió pengő könyv jóváír ás t adok. Ennek három százalékos évi annuitása felmegy négyésfélmilli ü ra, a középvonalon -3.75 millióval számolok. © A tíz holdas birtokosok rövidlejárati tartozásait ötven év alatt fizetendő hosszúlejáratú tartozásokká alakítjuk át 4 1/2 százalékos kamat- és tőketörlesztés mellett. Itt felmerül az a nehéz probléma, hogyan jusson hozzá a hitelező a pénzéhez, tehát gondoskodnunk kell a refinanszírozás lehetővótételér51 ás a váltót pótolni kall kötvénnyel, J lermészetesen ez azt jelentené, hogy körülbelül 230 millió pengőt kellene elvennem, hogv ezeket át lehessen konvertálni. Ilyen összeg pedig nem áll rendelkezésre. De, ha meg volna is ez a pénz, akkor sem volna szabad az ország érdekében ezt az összeget egy lyukba belet ömni. - A konverzió 55.000 védett gazdára terjed ki. Erre arcéira „ 80 millió pengőnyi kötvényre van szükség és most már az a kérdés, hogyan lehet ezt "a köt vényt öm ege t elhelyezni? Ehez olyan kötvény szükséges, amely vonzó legyen azpkua, akik 1- .. •' t"kéjüket a kötvénybe elhelyezik, amit már csak azért is szem előtt kell tartanunk, mert hiszen a jövőben is szükségünk lesz a belföldi piacra. Tántoríthatatlan álláspontom az, hogy a kötvényekért állami garanciát vállalni nem vagyok hajlandó, mert nem engedem, hogy az állam bizonytalan kötelezettségekbe menjen bele. Viszont jó papirost akarok, hogy abba komoly pénzek legyenek elhelyezhetik. Azért vállaltam az állami hozzájárulást, hogy a papir 4 1/2 százalék kamatozású legyen és fel fogom ruházni a kötvényt az óvadékképességgel. Ez a papir tehát pupilláris lesz, amelynek, megfelelő veszteség- es tartalékalapja van és amelyet az összeg egyrészeben nyugodtan tudok vállaltatni az OTI-val és a MABI-val is. A hitelintézeteknek, beleszámítva a Postatakarékpénztár tízmilliónyi tételét, összesen 52 millió penget kell átvenmök a kötvényekből, mégpedig a vidékieknek körülbelül 15-16 milliót. a t többit pedig a fővárosi pénzintézeteknek, oz nem méltánytalan, mert hiszen a bankszervezetnek vitális éroeke, hogy áldozatokat hozzon azért, hogy mint szervezet fennmaradhasson. jfk o K/K • - 'f'ká' /folyt, köw/
