Napi Hírek, 1935. október/1

1935-10-11 [0356]

Háláját fejezte ki s kounánynr.k S kamatláb bátor leszállitásáért, mii"máról hplaawn tortént és e gezdatórsad'lomnak r lcgn-gyobb megkönnyebbítés íorrása íett. Nemcsak o védett, hanem r nem védett kisgazdák tömegeinek érdekében emelt szol.. Indítványozta, hogy r dollár kölcsön őket alakítsák át pengő-kölcsönökké• Kérte a kormányt, hogy mindent kövessen el r. földjáradék emelése erdekében, nehogy a nom védett gazdák is r. védettek most már könnyebb, de mégis szomorú sors ár" jussanak. Csizmadia András & különféle kölcsönökrei tett fel kérdéseket, majd azok. sorsát ajánlotta a kormány figyelmébe, akii nem részesülnek a védettség védelmében. Szintén nagy súlyt helyez a vidéki hitelszervek védelmére. Nem tartja összeegyeztethetőnek a mezőgazdaság menetével, hogy a gazdák vái téaddsságait három hóna nőnként kell megújítani: miért ne . lehetne hat hónap vagy ennél is hosszabb időéartamo t megáll anitanir Kerületében igen magasan állapították meg a kataszteri tiszta jövedelmet úgyhogy a rendeletben megöl lapított határ nem fon előnnyel Járni az ottani gazdákra, kzért az egyénenkénti elbírálást tartaná he- • lyesnek, mert az adófizető polgárságot nem nyugtatja meg az az elbarnás, w amelyének értelmében egyesek minden megkülönböztetés nélkül élveznek előnyöket, mosok viszont semmilyen segélyben sem részesülnek. Vitéz i;

*ecsér András rámutatott a mezőgazdaságnak az utóbbi évek- ben beállott rossz kereseti viszonyaira, ami a mezőgazdaság, eladósodásának oka. M gazdák kénytelenek túlságos a Inc suny áron eladni t emelvény eiket ,~aa 1 art a bekebelezett tartozásokat ugy is lehet tekinteni, mint a mezőgazdaság követelését s fogyasztókkal szemben a tuL-el acsony áron eladott terményekért. Sajnálja, hogy a rendelet, csak a védett gazdák rendezéséről intézkedik. Talán lehetne valami módot találni arra, hogy * megkaphassák utólag a védettséget azok, akik ebből kiestek. Tudomása szerint a kúliölüi valutában kibocsátott záloglevelek tekintélyes része itthon van, célszerűnek tartaná ezek nosztrifíkálását. A bankok, amelyek e zálogleveledet összevásárolták, törvényes tilalom ellen cselekedtek és ezt a törvénysértést expiáltnak lehetne tekinteni, mert igy a gazdák melegítése is lehetséges volna. Fontos, hogy a mezőgazdaság váf tó tartozásai t a jövőre is rendezzék, mert a vál to nem olyan hiteleszköz,, amely a mezőgazdaság részére fan rendelve. Fontos volna, hogy a kormány a földreformból következő adósságokat is rendezze. A legfőbb cél az árak sta- ' bilizálása. Lemond a jő konjunktúráról, hogy utána dekonjunktúra ne következzék. Gróf Esterházy liéric szerint a kormány igen messze ment a védett birtokosok adósságának rendezésénél és semmit sem tett a nem védett birtokosokért, Aggálya van az iránt, hogy a rendezés túlságos terhet ró majd z államra^ számítása szerint évi 8-10 millió pengőt. Túlságosnak tartja a kataszteri tiszta jövedelem negyvenszerese feletti könyvadosságnak százszázalékos rendezését, mert ez már nem kaphat a foldvagyonbél kielégítést. Be még a rendeletben foglalt rendezést is elégségesnek tartotta volna csupán 600 holdig kiterjeszteni. A teherhata^megállapitása szempontjából követendő eljárásnál nem látja a jogegységet biztosítottnak," mert nincs olyan szervük a különböző ítélőtáblánknak, amely az ité-" leteket egységes rendszerbe foglalná. Szükségesnek tartaná, hogy a mezőgazdaságnál általában termelési határt állapítsanak meg. Semmilyen módon nan tartja indokoltnak azt a rendezést, hogy r. rendezett gazdaadés ingat- • 1 anár& bejegyzett telekadósságot később a bejegyzett zálogjog megelőzheti. Aggályosnak tort j a, hogy a könyv "dó ss ággá 1 rendezett tartozásai miatt a gazda három évig semmit sem tartozik fizetni. A három év eltelte után bizonyára ennek a nemfizetésnek meghosszabbítását fogják kívánni. Kérte a kormányt, hogy ;u \ a 14.000-es. mint a mostani rendelet lényeges tartalmát népszerű és könnyen érthető ismertetés formájában bocsássa az érdekel tek r endelke zé sé re. /Folyt.köv./ 11/Vi