Napi Hírek, 1935. október/1
1935-10-11 [0356]
Genf, október 11. A népszövetség, közgyűlése által tegnap kiküldött összeegyeztető bizottság ma délelőtt megtartotta alakuló ülését. Az ülésen Vasconcellos portugál kiküldöttet választották meg a bizottság elnökévé« /liürl/ I Kő/Vá Paris , október 11. /Magyar Távirati Iroda/ A Journal addisz abebai különtudósitója szerint az etióp hadvezetőség attól tart,, hogy az olaszok az ^uas-sikságon át fogják megkísérelni a főváros ielé való előrenyomulást. 1868-ban a Napier vezetése alatt álló angol haderők itt érték utói és semmisítették meg Teodoros négius hadait. Az olas.. hadvezetőség jól ismeri ezt a vidéket, amelyen néhány évvel ezelőtt olasz utazók feliedező-utázásokat tettdc . Az etióp kormány ezen a vidéken, Asszat és E'esszie között az olaszoknak utópitésre adott engedélyt. Az Auas-sikság felé való előrenyo H múlással az olasz vezérkar három célt akar elérni: 1-, kancsó latot afar létesíteni Sritrea és Szomáliföld között. 2. el akarja vágni azt az egyetlen vasú vonalat, amely Etiópiát a tengerrel összeköti, 3. hatalmába skarja keríteni az addisz abebai felföld harcászati kulcsát alkotó he yezorosokat, hogy ily módon közvetlenül fenyegethesse a fővárost* Az etióp hadvezetőség ezen a vidéken két hadsexeget von össze 0 addisz ubebában axxa sz amitanak, hogy a legközelebbi nagyobb események Harraf körül fognak lejátszódni. ...*z olaszok kétoldatról tesznek erőf eszitóseko t Harrar irányában. De, amennyiben ez a feltevés megfelel a valóságnak, az olaszoknak többszáz kilométeres utat leli megtonniök a vasútvonal mindkét oldalán s ennek következtében nagyszabású .hadműveletekre ezen a vidéken csak októbor végén kerülhet sor. /MTI/ 0 A Vá/Vá — Páiit , október 11. /iagya Távirati Iroda/ A sajtó egy része Angliából érkező hírekre támaszkodva továbbra i ;- attól tart. nogy az angol kormány a Szuezi csatorna elzárásához fog folyamodni, kichel HomoIIe, a Szuezi csatorna részvénytársaság főtitkára, a Journal tudósítója el.-tt kijelentette, hogy a csatorna elzárására r emmi esetre sem kerülhet sor, mert ilyen rahaszábáty meghozatalára seminő jogi alap sincs. Est a kérdést az 1888.-i egyezmény végérvényesen és minden elképzelhető e etre érvényes módon rendes te v A csatornának háború esetén is valamennyi állam hajója előtt nyitva kell állania. Az orosz-japán háborúban az orosz hajóraj csak azért kerülhette meg Afrikát, mert Rosdestwensky attól tartott, hogy az adeni öbölben hajóit esetleg tőrbe csalják. A csatorna szabad ás ág ának biatositásárol Egyiptomnak, valamint az Egyiptom felett gjámkogű Nagybritanniának kell gondoskodnia. A népszövetség • em nem móoocito;ta, sem nem korlátozta az 1858. -i e yezmény intézkdaései t. francia hivatalos helyen ugy vélik, hogy a csatorna elzaV rásááak jo, i kérdése szorosan összefügg Egyiptom szuverenitásának kéraesevd • 0 A Yá/7 á ? i, s , K ü r 0 3 > OKX o oer 11, , f BrífS^^ííf^rí mt ?V éP^ése közben a kubikus munkafSfiSL?^ U * !íi old a2nn elterülc rezkorszakbeli temetőre bukkantak, tfl^SL™ er J é i?l leljek egész sora került felszínre. Az őskori temető tuoonanyos feltárása rövidesen megkezdődik. AíTI/ ovJHaw
