Napi Hírek, 1935. október/1

1935-10-04 [0356]

P á r i s , október 4. /Havas./ ^^cXtiL^MJ^^^ A. lapok - - nem "i izgalommal .•' •• \V i a legújabb fejleményeket. Az ellenségeskedésOK megkezdése - bár óriási oimok alatt hosszasan tárgyalják - nom hatott villámcsapásként. A sajtó különös érdeklődéssel fordul a várható visszahatások falé. A jobboldali lapok határozottan ellőne vannak az Olaszországgal szembon alkalmazandó megtorló intézkedéseknek, a baloldali sajtó azonban a fosizmus elleni arcvonal eszméjének kedvenc vesszőparipáján lovagol és követeli a népszövetségi alapokmány határozmányainak azonnali alkalmazását. A vélemények tehát kétségtelenül megoszlanak és nehéz a vá lasztás a ket baráti állam: Anglia és Olaszország köz öt t. A íournal nem fogadja el azt a tételt, hogy Franciaországnak valaaztania kell. Semlegesek vagyunk - irja a lap - és azok is akarunk maradni. Ha politikai, jogi és érzelmi szempontból vizsgálják meg a dolgot, nem találnak döntő érvet azok, akik Angliát akarják elhagyni Olaszországért, de azok sem, akik Olaszországot akarják elhagyni Angliáért, A mérsékelt irányú Echo de Paris szerint lehetetlenség, hogy a nacionalista franciaország belevesse macát abba a háoorus kalandba, amelyet hárommillió francia marxista és kétmillió angol szindikalista akar meginditani a fasiyözmus ellen abból a célból, hogy forradalommal rombadöntsék a vén Európát. Franciaország számára lehetetlenság hát betámadni a latin testvérnemzetet csak azért, hog y Anglia tetszését megnyerje és egy szerecsen nép történelmét esetleg ha didicsőséghez juttassa. Lehetetlenség, hogy a mai minisztertanács ne igy határozzon. Az ugyancsak mérsékelt irányú Homme Libre a következőket irja: Olaszország ellen egyetlenegy katonát ós egyetlenegy fillért sem adunk! A jobboldali Jour igy ir: A francia nép elutasítja a gazdasági megtorló intézkedések gondolatát,, mert különben kiteszi magát annak a veszélynek, hogy belekerükl a háborús gépezetbe, amelyből nem tud többé kiszabadulni. Még több oka van a francia népnek arra, hogy elutasitsa a katonai megtorlóinté zkedéseket • A szocialista Pooulaireben Leon Blum azt irja, hogy a történelem folyamán talán még sohasem tünt ki ilyen világosan, hogy ki a támadó, mint most. A nemzetközi biróságnak nincs szüksége ezirányu nyomozásra és nincs más feladata, mint kihirdetni a tényt:. A kommunista Humanite feltűnő szeaesu cím jaXatC a következőket irja: "A fasizmus nem más, mint a háború!" Egy másik óriási cime igy hangzik: "Le a háborúval!" ' Az úgynevezett nagysajtó ált alánomágban tartott megjegyzéseiben Európa nyugalmáért aggódik. Az Excelsior a következőket irja: A G-enfben lévő államférfiak parancsszerü kötelesség, hogy a tűzvészt elszigeteljék. Eden és Laval találkozása után megvan az a remény, hogy Franciaországnak és Angliának bölcs, de határozott együttműködése elharitja .. . azt a veszélyt, hogy Európában ujabb szörnyű katasztrófa törjön ki. A Figaróban d,0rmesson hangoztatja, hogy _. ' súlyos napok következnek, de mindenáron meg kell akadályozni azt, hogy tragikussá váljanak. Feltótlenül szükséges, hogy a viszály elszigetelődjék ós ne húzódjék a kelletén tul. Majd igy folytatja: Bármennyire el vagyunk is azonban tökélve orra, hogy nem vetjük magunkat a sötétenlátás karjaiba ós bármilyen természetes legyen is az a cél, amelyre Olaszország tör, őszintén meg kell mondanunk, hogy ettől a vá lsagtól meg lehetett volna, sőt meg kellett volna kímélni Európát. 1935.október 3.-a sokáig súlyos teher lesz Európa számára./MTI./ To/L