Napi Hírek, 1935. szeptember/2

1935-09-27 [0355]

Az alábbiakban a t. szarkesztesőgek rendelkezésére bocsátjuk Hóman Bálint dr. vallás- és közoktatásügyi miniszter beszédét, amelyet a Pázmány Péter tudományagyetem ma délelőtti diszgyülésén monc * « Súlyos csapésok és megpróbáltatások napjait követő válságos időkben a múltba tekintünk, asi történetünk lapjait forgatjuk. A múltból igyekszünk vigaszt meritoni, okulást szerazm, útmutatást nyerni. A múlton elmélkedve, nhhéz sorscsapások, végzetes bukások hátteret vizst

áljuk. A múltra emlékezne, felemelő tények, dioső események rugóit utatjuk. Nemzeti nagyjaink emlékét idézzük. A- nemzetnek lelkét, ősi erényeit ós ősi hibáit keressük, hogy ezeket jövőre bizton elkerüljük, amazokat erős olsafcással gyakoroljuk, nagyok példájából jobb magyar jrvőnket szolgáló munkánkhoz erot merithessünk. - Ma is emlékezünk; ma is elmélkedünk. Ez az év a nemzet köztudata szerint Rákóozinak énre. k legönzetlenebb. legáldozatosabb magyar halálának 200. fordulója ezt az évet az ő személyében megtestesült örök magyar gondolatnak, nemzeti függetlenségünk eszményének Ünnepévé avatia. - De a távolabbi múltban: más események is emlékezésre intenek, Események, amelyek mozgatóinak neve - csodálatos találkozás - elválaszthatatlan a magyar művelődés fcatalmas tényezőjeként ma Unmpelt egy-etemi gondolat történetétől, - Esztergomban ép 750 eve vetette alapját romokban is fényes palotájának III. Béla. E müviszetértő és a

tudóspártoló nagy király tanácsosai között találjuk a párisi egyetem két első. névszerint is ismert magyar hallgatóját. Béla apjával együtt első pártfogója .volt a külföldi iskolázás gondolatának; tudásra szomjas magyarok az o korukban kezdenek Paris és Bologna felé özönleni. - Most hatszáz éve, 1335-ben, Karoly Róbert meghivására KözépEurópa fejedelmei nálunk vitatták meg az európai politika nagy kérdéseit. A visegrádi királytalálkozón résztvett már gyermekként a trónörökös is, a későbbi Nagy L^jos király, az első magyar egyetem alapi tó ja. - Az ő korában teljes fényeben kibontakozó magyar nagyhatalom, bár muló sike ü, mégis legnagyobb vállalkozását: a nyugati hódító hadjáratpt ma 450 esztendeje, 1485-ben vitte diadalra Hunyadi Mátyás* Ugyanaz a rena^issanoe-király, aki Lajos pécsi ós Zsigmond óbudai ogyetema után Pozsonyban épitett uj hajlékot a tudományok e gyete mének. - A vógaetes mohácsi csata után a maggar ifjak megint osak . külföldi egyetemeken szerezhettek magasabb műveltséget. De a válságos napokban'nemzetük és hitük jövőjének: biztositókát a műveltségben látó Í

agymagyarok nemsokára uj alapitások tervihez folyamodtak. Báthori stván erdélyi fejedelem, a vilnoi lengyel egyetem alapitója, Kolozsvárott alapitott katolikus egyetemet. Bethlen Gábor a gyulafehérvári református főiskola újjászervezése alkalmával szintén egyetemi rangra kivánta azt omolni. Nagy politikai ellenfele, nemzeti á zesben osztályostársa: Pázmány P^ter biborosórsok idegen uralom alatt sinylődő primási szókhelyétől es a magyar fővárostól elszigetelt helyzetében Nagyszombatban alapitott uj egyetemet. . - Báthori es Bethlen egyetemei - a regi nagy királyok alkotásaihoz ha sonlóan - elsorvadtak, elsenyvedtek. Pázmány Péter egyetemének j^ob' sors jutott osztályrészül. - Háromszáz évvel ezelőtt alapitott univerzitásunk Nagyszombatban, majd Maria Terézia rendelkezése nyomán a budai várban s végül 1784 óta, százötven esztendeje - a ma már Budával egyesült - Pest varosában a magyar nevelésügy, a nemzeti művelődés és az egyetems tudomány hatalmas intézményévé nőtt.