Napi Hírek, 1935. szeptember/2
1935-09-25 [0355]
Róma, szeptember 25. /Magár Távirati Iroda./ Az olasz sajtó továbbra ismagy érdeklődéssel foglalkozik a népszövetség előtt folyó megbeszélésekkel es ma különösen a tanácsülés várható határozatával kapcsolatban közöl hosszabb fejtegetésekot. A Giornale d'Itália vezércikke megállapítja, hogy a népszövetségi tanács döntésének már van egy igen alkalmas preoopdonse, mégpedig a j^apán-kinai viszály esete. Részletesen ismerteti a lap a japán-ykinai viszály lefolyását mind a harctérJI , mind pedig a népszövetség előtij, és arra a megállapításra jut, hogy Macuoka japán fomegbizott 1933' február 24.-i közgyűlési beszédét ma is "el lehetne mondani, csak a szereplő felek megnevezését kellene megváltoztatni. Különbség még az is, hogy a japán kormány nem ' -okolta meg okfejtését olyan bizonyitó anyaggal, mint most O&szország. Japán és Kina esetében azonban mondonki megfeledkezett az alapokmányról, sőt a Kellő.gg-egyezményről és a washingtoni flottaazer z-'désről is. Haaznos, sőt szükséges lenne tehát - fejezi be a lap -, hogy Genfben^most ne feledkezzenek meg ezekről a közelmúltban történt eseményekről. A Tribuna vezércikke részletesen fejtegeti a népszövetségi alapokmány alkalmazhatatlanságát az olasz-abesszin viszály esetére. Megállapit ja, hogy, aki katonai vagy épen preventiv megtorloüntézkedésekről beszél, az nem i^ameri nemcsak a történelmet, az erkölcsöt és az európai összetartozási közösséget, hanem magát a népszövetségi alapokmányt sem. 01a szorszagot nem lehet mint az alapokmány megsértőjét vizsgálat alá venni, mert a római kormány sohasem sértette meg az alapokmányt. Másik szempontból megállapítja a lap, hogy az alapok má nv/ most nem nagyon ajánlatos mint végső " ^fórumra ni7-ra / vatkozíd, mert az alapokmány értéke már a népszövetség mega lakul ás á/nak pillanatában meggyengült ', amikor Amerika nem volt hajlandó belénni a szövetségbe. Harmadik.szerpontnak Anglia kérdését veszi tárgyalás alá a Tribuna, hangoztatva, hogy Anglia nem nagyon törődött eddig az alapokmánynyalj, amikor elsőnek kötött szoros barátságot a kivülállő Sgyesült Államokkal, valamint kilépésük után Japánhal és Németországgal. Végül az alapokmányra tér rá a lap, hangoztatva, hogy al5. cikkely egyetlen szóval sem emliti a szankcióig, a 16. pedig szintén osak gazdasági rendszabályokról bes zél» M Ha/L Hóm a, szeptember 25. /Magyar Távirati Iroda./ Staraoe, a fasisztapárt főtitkára, ma délután fogadta a Falu-Szövetség Olaszországban tartózkodó magyar gazdaif jait. A magyar ifjak csoportját Szekeres László, a Falu-Szövetség főtitkára vezette Straracohoz. Staraoe Üia'vözlő beszédé ben hangoztatta, hogy a magyar nemzetet mindig rendkívül nagyra becsülte, art bátor, kitartó és egyoneslelkü nemzet és mindenben nagyon hasonlit az olaszokhoz. A magyar ós olasz földmüvesnépet nem az érdekközösség, hanem lelki ós meggyőződés! kapcsolatok fűzik egymáshoz. Hangoztatta, hogy Mussolini szivéhez is nagyon közelállnak a mg, arck7[ ' a Duoe mindig hangoztat is. Felkérte a magyar ifjakat, hogy visszatérve Magyarországra, kemény és tör he tétlen erővel dolgozzanalk, mert a népek, ha megtalálják önmagukat, gyorsan " fel is emelkednek az őket megillető helyre, akkor-is, ha ideiglenesen letaszították őket onnaíb. Beszéde végeztével Staraoe barátságosan elbeszélő^tt a magyar £az.daifjak csoportjával. —jc^Jb M Fa/T,
