Napi Hírek, 1935. szeptember/2
1935-09-19 [0355]
/A Zen 3 művésze ti Főiskola tanévnyitó ünnepélye. Folytatás./ Majd rátért arra, hogy az irodalomtörténetnek nagyon sok olyan problémája van, amit osak szakképzett muzzikus oldhat meg. Meggyőződése, hogy például az Ady-versforma, az Ady-ritmus, amely évtizedeken keresztül időnként a legszenvedélyesebb vitat támasztotta a kritikusok és az esztétikusok között, végre is egy szakképzett muzsikus jóvoltából fog megvilágosodni. Reméli, hogy a növendékek meg fogják szerezni azt az irodalmi műveltséget, ami nemcsak néhány fiatal esztendőre, hanem egy egész életre szól. A lélekemelő és aiszes külsőségü ünnepély a Hiszekegy előadásával ért véget, /MTI/ K/E W § N a n k i n g, szeptjnber 19. , A Kiangszu tartományban lévő Hsziaceeszuan közelében tizenkétezer munkás a forró nap hevében már nyolc nap óta dolgozik a Sárga-folyó megfékezésén. A munkások eddig mar mintegy huszonöt kilométe^ hosszú szükséggátat emeltek és remélik,, hogy ezzel-megakadályozták az árviz továbbterjedését. A legutóbbi gátszakadások következtében Reishien körzetben ismét száznyolcvanezer ember lett ha jléktalan. A nagy v r iztömeg a szó j ab ab ültetvény eket nyolc nappal az aratás előtt téliesen megsemmisitette. /MTI/ Tó/K oA § P á r i s, szeptember 19. /Magyar Távirati Iroda/ Parisban leplezetlen aggodalommal figyelik az angol kormánv egyre nagyobb méreteket öltő katonai es tengerészeti előkészületeik és a Földközi-tenoron foganatosított óvintézkedéseit, a általában valószínűnek tartják, hogy Nagybritannia a Szuazi-osatorna elzárására készül. Az ola szbarát sajtó - amelyhez a legjelentékenyebb lapok, élükön a Matinnel és J a Petit Parisiennel, sorolhatók - továbbra is yégzetes ballépésnek tartaná,ha Franciaorsz'ág követné Nagybritanniát a megtorlórenosza ialyok veszélyes utján. A Jour utal arra, hogy Franciaorszáe milyen tragikus helyzetbe sodródnék, ha aláirná a népszövetség ta nácsának a megtorló intézkedésekre vonatkozó "javaslatát", Sbben az esetben - irja a lap - a tizenhatodik cikkely alapján Olaszország közellenséggé válnék, a Üziczi-osatornát elkellene zárni, az olasz haderő:- viszont tüstént bombázni kezdané Máltát, Ciprust és Gibraltárt. A vérszomjas genfi pacifisták erre tüstén ránkparancsolnának, hogy földközitengeri hajórajunkkal intézzünk tárna dást az olasz hajóraj ellen s légi erőinkkel bombáznunk kellene ^az Adriai-tenger partján fekvő, valamint a lybiai és eritreai olasz Igei állomást. Olaszország erre valószínűleg Tunisz és a délfrancia partvidék ellen irányuló támadással válaszolna, íme ilyen végzetes kalandba akar belesodorni bennünket a szahadkőmivesság, amelyet Mussolini kiüköt t Olaszországból. A Liberté ugyancsak a Dzuezi-osatorna elzárásának lehetőségével foglalkozva, hangoztatja, hogy a szerződések értelmében Nagybritannia a csatorra elzárására nem jogosult s hasonló rendszMly életbeléptetését csak Egyiptom szuverén uralkodója, Fuad király rendelheti el alapos indokokra hivatkozva. K/K
