Napi Hírek, 1935. szeptember/1
1935-09-11 [0354]
fi* f **** VI^TV . ... 11 * / m * 1 w M y f /Tánczos tábornok beszédének /^/.folytatása ./ A panaszt benyújtó megkérdezésére feltótlenül szükség van olyan esetben* amikor az érdekelt kormány észrevételei a ténybeli vagy jogi helyzetét lényegesen másként mutatják be. mint a panaszbenyujto előadta. Ilyen osetben nem is lehet a ténybeli vagy jogi helyzetet a jpanasilo ujabb meghallgatása nélkül^megállapitani s éhez képest a szerződés megsértésének vagy az ellenkezőjének kérdését eldönteni. 6c/ A közgyűlés 1922. szeptember 21 »-i határozatának második pontja szerint: "gármely a tanácsba tartozó tagállam és az érdekelt kormányok között a kisebbségi szerződések rendelkezés eire vonatkozó, jog- vagy ténykérdések tekintetében felmerülő véleménykülönbség eetén a közgytyzflós azt ajánlja a tanácsban szereplő tagállamnak^ hogy minden id^haladá k elkerülése végett a békeszerződéseknek megfelelően az állandó nem zetközi bir fesíkhoz forduljon." Ez az altalános kisebbségi szerződésekre vonatkozóan még egyetlenegy esetben sem történt meg. Hozzájárul ehez, hogy a tanács még jogi véleményt is inkább ad hoc létesített jogi bizottságtól Wfé) és nem a biróságtól, holott minden szemepont az utóbbinak igénybevételét ajánlja , ; Emlékezetbe kell idáznürfl<; az úgynevezett Tittoni-féle jelentés alapján hozott 1920. október 22.-Í határozatot, amely szerint "a tanács ós a bíróság azok a szervek, amelyoXa biztosítékok alkalmazásának végrehajtását biztositami hivatva vannak." Sajnálatos, hogy a bíróságnak - eltekintve a német kezdeményezésre adott tanác sadóvélemónytől - az elmúlt másfél évtizedben alig nyilt alkalma arra, hogy a littoni—jólentés szerint nekiszánt fontos'faladatnak megfeleljen és hogy tagjainak széleskörű, mély jogi tudását, pártatlan igazságszsr ételét a kisebbségek nemzetközi védelmének szolgálatába állítsa. Épen ezért nagy erőmmel kell üdvözölni a bíróságnak az albán-görög iskolavitában az év tavaszán adott tanac sa dojv el J monyát, Precedenst és a jövőre nézve biztató jelt szeretnénk látni ebben arra nézve, hogy a tanács ezentúl sűrűbben fogja kikémi a bíróság-véleményét a kisebbségi panaszok kivizsgálásánál. Ez annál is inkább kívánatos volna, mart megszüntetné azt a visszás, sőt egyéne-sen rendellenes helyzetei", hogy a magyar kisebbségek ' iskolaügyi panaszainak orvoslása, holott teljo sen hasonló az' alüániai görögök panaszaival, elmaradt, osupán azért, mert a bíróságnak nem nyílott alkalma a kérdésnek tisztán josi szempontból való megvilágítására, ugy mint azt az albá/niai görög kisebbség panaszainál a tanács bö : cs intézkedésáro megtehette. Örvendetes volna, ha a tanács a jövőben a bíróság sürübb igénybevétele tekintetében egyenlő mértékkel mérő gyakorlatot fejlesztene ki. t Nem lehet szó nélkül hagyni a panaszok elintézésének hossza-* dalmassagat sem, A kie.eibségre nézve, amelynek valamely jogát meg'sértettek, nemcsak az fontos, hogy panaszát a Nemzetek Szövetsége ' JOl intézze el, hanem fontos az is. hoty azr- milyen időben intézik el^ hiszen a késedelemből helyre nem hozható károk származhatnak. Pedig ma agy panasz elintézése három évet is igénybevesz. Az eljárásnak ilyen hosszadalmasságán azzal lehetne segíteni, hogy a kormányokat rábírják, hogy észrevételeiket a szabályszerű határidon belül terjesszék be. és ha emléke ztetnék.a kormányokat, hogy a határidőik ujabb es .ujabb meg hosszabbitássfc,az el járás nosszadalma ss ágát . ^ az is előidézi, ha a tanács az érdekelt kormánynak araa a kifogáséra,amely szerint a panasztevőnek előbb a belföldi közigazgatási vagy bírói szerveket kell kimerítenie, mielőtt a Nemzetek" szövetsége ele járul, minden esetben jogi bizottság véleményét kéri W / Folyt köv./
