Napi Hírek, 1935. szeptember/1
1935-09-02 [0354]
3./ Hiszek a magyar színházi kultúra egységében. Szószaporítás lenne a magyar közélet, a magyar irodalmi élet nagy szétszalsadágáról beszélnem* A felnőtt nemzedék még tanuja volt egy ilyen szakadásnak, amikor világnézeti tisztázatlanságok vál sztották el a magyart a magyartel. iv em lehet belenyugodni abba, hogy ennek a megnsonkitott orszagnak^kuliurértékei szertesz^ródva erejüket szétforgácsolva külön célokért éljenek. Szerintem művészeti, irodalmi és színházi sikon csak egyetlen igaz szelekciós elv érvényesülhet és az a tehetség önszelekciója. Szeretném, hogy ha ez a színház lenne az a kristályosodási pont-, amely köré lerakodik a magyar színházi kultúrának minden igaz értéke, hogy ahelyett a töményoldat helyett, amelyet a nugyar te tacok " - keretvei szük kehelybe foglalnak, rövid néhány esztendő alatt, ebből az oldatból lecsapkodó kristály csillogtassa szet a magyar s zinhézkultura kivételes szépségét. Tudom, hogy vannak érdekek, amelyek ellentmondanának ennek az ideális .' .*. . célnak. Ezek minden eszközt felhasználnak arra, hogy újra szétbontsák azt, amit eggvé akarunk kovácsolni, ^erem tehát niinanyájukat, hogy régi és uj tagok| legyőzve minden egyéni szempontot, szeretettel és megértéssel fogadiák egymást és bizonyítsak be majd, nemcsak a színpadon, az előadások keretében, hanem a magánéletben is, hogy együvé tartoznak, közös célokért küzdenek és közös ioealjaik vannak, A színház bonyolult gépezetében azonban nemcsak stilimproblémák vannak, Ennek az egységnek egyformán kell horizontális és vertikális irányban érvényesülnie* "GI leli idéznem-Menenius Agrippa meséjét az emberi tagok vetélkedéséről, hogy meggvőzzem mincngajukat mennyire egyformán fontos tényezője mindenki az előadás sikere nek. A színházi ember esténként indul csatába hatalmat nyerni lekkek ezrei felett. Csatát nem lehet hivatalnokokkal nyerni, csak fanatikus katonákkal, akik minden ideg szálukban érzik kötelességüket és azon túlmenően ambicionálják a réjukbizott feladat megoldását, ""nnek a lelkes lendületnek e gyformén kell áthatnia az úgynevezett prominens tagoktól kedzve a sülyesztő-mes térig és a függönykezelői a minaenkit. En többet látok a műszaki személyzetben, mint alárenc.elt munkásoka t és többet latok bennük egyszerű embereknél, akik joggal várják el a legelsőkkel egyenlő emberi bánásmódot. % a színházi gépezet fiontos alkatrészének érzem őket. «a kiki a maga legmegfelelőbb helyén áll és nemcsak ridegen vett kötelessétét teljesíti, hanem szívügye és életügye a színpad, akkor én az előadások igen fontos és döntő jelentőségű tényezőinek fogom tartani és biztosi.tom f 3 ,hogy nemcsak művészi, de szociális egység kiépítésére és megerősítésére is nagy gondom lesz. 4./ Hiszek a magyar színházi kultúra belső nagy küldetésében. A magyar színészet hivatást vállalt magárak, amikor iskolák tantermeiben, paptanárok; vezetése mellett megszületett. A na yyar nyelv^terjesztése és a magyar- nemzeti gondolatnak a lelkekben val° megerősítése volt akkor a cél. iüzt a misszióját eV tizedeiken keresztül a legnagyobb nélkülözések és megpróbáltatásóik árán is betöltötte. Az idők változásának uj célja tűnik fel a magyar színházi ember előtt, -tízek a célok egyrészt a magyar irdoalomy másrészt a magyar színészet, harmad-, de nem utelsó, sorban pedpig a magyar szinpadmüvészét terén jelentkeznek. Az irodalom terén a magyar színjátszás misszióját egy egészen magas célkitűzésű, uj, erőteljes drámairodalom életrehivasában látom. Valljuk be őszintén, hogy a magyar színjátszás egy idő óta elvesztette kezdeményező ejejét a magyar drámairodalom szempontjából. Csak elfogadott^ de nem hívott életre uj alkotásokat és az elfogadás nem mindig történt a kívánatos ei^ek alapján».A mai színházi emberneke lsősorban a fiatal magyar irónatu?,-dékkt kell a színpad felé terelnie, hogy megtanítva azt, ami ebből a mesterségből megtanulható, irodalmi szempontból is maradandó alko ásókat hívjon életre. K. szekció
