Napi Hírek, 1935. augusztus/2

1935-08-29 [0353]

Albrecht királyi herceg a közönség tapsai közben indult az emlékmű talapzatára és a következő oeszédet mondotta: Főméi tóságu Kormányzó Ur! ' Pőméltőságu Asszonyom! Tisztelt ünneplő Közönség! Mohács város köz/sönsege eredetileg Edesatyámat, Frigyes főherceget, a volt Monrrchia hadseregeinek egykori főparancsnokát, I mohácsi háziezred tulajdonosát kérte fel, hogy hosi emlékműve leleplezésén részt vogyon, , Edesatyám eredeti szándékától eltérően őszinte sajnálatára nem jelenhetett itt ma meg s megbízásából én vállalkoztam arra, nogy felidézzem "mindazt, amit ez az oszlop a világháború dicsőséges emlékekepen lelkünkből kivált. Szent Ágoston egyik könyvében olvassuk, hogy minden gondolat annyit ér, amennyi vért áldoztak érte. Ha ezt a tételt hazánkra vonatkoztat 7uk, bátran állíthatjuk, hogy a magyar nemzeti gondolat egyike a legértékesebb gondolatoknak. S ennek a magyar nemzeti gondolatnak egyik legnagyobb áldozati helye Mohács. Nemcsak azért, mert sorsunk sokszor fekete'rátúrnának talán legnehezebb megpróbáltatása zajlott le itt, de azért is, mert ennek a vérrel oly dúsan öntözött földnek fiai az átlagot messze meghaladóan vettek részt mindig azokban-a harcokban, melyekkel a végzet a magyar nemzetet oly sürün sújtotta. Régi hite a magyarnak, hogy a föld ott, hol vér folyik rá, dúsabb kalászt terem. Édesebb lesz a gyümölcs arra. A bor aranylóbb. A mező zöldebb. Kövérebb a gulya. A fölök és a vér összeolvadásának titkos varázsán bátrabb- erííaebb, hatalmasabb l&sz a~faj. Ezt a hitet a vér és a harc megbecsülése hívta, életre s " tartotta fenn évszázadokon át, A vérrel irt igéretb n nem szabad kételkedni, A vérrel tett eskü megszeghetetlen. Nagy történelmi jelentőségű megállapodások megkötésénél nálunk mindig szerepe van a vérnek.A vér- " szerződés tradíciója ez! - A vér k ". - - tekintélyt adó erejének kapcsolódása a föld termékenységével ősi rege, melynek Babonás erejét szivünk érzi és őrzi. ' Mikor 1« Ferenc József,az akkori birodalom ősz ura és Mátyás' éta a magyarok legnagyobb királya, a kérlelhetetlen helyzet kemény paranaaoaaként'a nemzethez fordult és a tüzbeborult határok felé megindultak az ezredek, • akkor Mohács hűen vérrel öntözött földje tradícióihoz odaadta minden fegyverbiró'fiát. A 17.000 lakosú város 3,264 férfit adott a hazának. Ebből434 a hősi halott. 30 évfolyam vére ömlött hosszú esztendőkön keresztül, 10 honvéd, 19 közös gyalogezred, hegyi, tábori/és folyami hajók látták vérezni és meghalni a hősöket, - kiknek emlékét baszkén őrzi szivünk és most meghirdeti ez a karcsú kőoszlop mely sudárba szökken a szent anyaföldből, s mint a jegenyék a .magyar falvak őrtálló hü katonái, szét néz némán a fajunk felett borongva, busán, mintha a régi határokat keresné... /nehéz- és vártüzéruteffek, Jb&v-aex^ Idézzük mi is a diadalmas multat! Ez a mult Szilárd bizalmat kovácsol a reménykedésből. Erőt ad. Hitet kelt, mert olyan ez a nemzet mint a vas, mennél tovább és mennél győtröbb tűzőn edzik, annál keményebb acéllá szilárdul. Ahogyan itt a h$si halottak hosszú névsorát olvassuk, - élest Lik helyéről és idejéből pontosan végig követhetjük n világháború*. ': " minden nagyobb mozzanatát, mert Mohács fiai ott voltak mindenütt, . legnagyobbrészt a 19, honvéd és az Édesatyám nevét viselő 52, |özös gyalogezred dicsőséges zászlói alatt, /Folytatása, következik,/