Napi Hírek, 1935. augusztus/2
1935-08-19 [0353]
Y. § P á i i £ , augusztus 19. /Havas/ Laval francia miniszterelnök a. delelőtt-folyamán még egy-egy félóra (.tárgyalt Bden angol népszövetségi miniszterrel és Aloisi báró olasz főmegbizottal. Mind az angol, mind az olasz kiküldött hálás szavakkal megköszönte Láváinak azt a munkát, amelyet a háromhatalmi tárgyalások folyamán végzett. L&val még ma reggel is megkisérelte> nogy megegyezést hozzon létre . <t.-^o^iccfct Laval kennel és iUoisival valószínűleg a legközelebb összeülő népszövetségi tanácsülésről tárgyait A szeptsmber 4.-i tanácsülés valószínűleg télies egészéhen tárgyalja majd az olasz-ahesszin viszályt, mivel a háromhatalmi értekezlet során sem jött létre barátságos megegyezés.Parisban a tárgyalások fontossága szempontjából azt óhajtják, hogy a római kormány a szeptember 4.-i tanácsülésen képviseltesse magát és fejtse ki álláspontját. *j A háromkDrmány diplomáciai uton továbbra is mindent elkövet, nogj"viszályt békés uton intézzék el. /MTI/ -D ^ i ? °, A óm/P* JShhez akiadásunkhoz mellékeljük a Nemzeti Bank .heti kimutatását./MTI/ BO/Y mmmm 0 Ba § L o n d o n . augusztus 19. /Magyar Távirati Iroda/ A^financial News különtudósitoja hosszabb jelentésben számol be Abesszi-r nia gazdasági helyzetéről és kihasználatlan gazdasági erőforrásairól. Mindénekelőtt rámutat arra a feltűnő különbségre, amely egyrészt Abesszínia , másrészt Éritrea és SzomálifÖld között fennáll. & jelenlegi olasz gyarmatok legnagyobb része homoksivatagból áll és csak nagyon kevés európai tud megélni rajtuk, mig Abesszínia határozottan nagyon gazdag ország, annak ellenére, hogy az ország természeti kincseinek jórésze és főleg bányái még kinasználatlanul hevernek. A fejlett kukorica-, árpa- és . rozstermelésen kivül Abesszínia kiválo/an alkalmas a gyapot- és gumit érmelésre, de ez a két termelési ág még nagyon áátramaradott, akárcsak a kávécukornád- és banántermelés. Ugyancsak kiaknázatlanul hervernek az ország hatalmas erdőségei is. Az ország legnagyobb látható erőforrása jelenleg szarvasmarha- és juhállományában 7?n. Az ország ásványi kincsei j°formán téliesen feltáratlanok és ami bányászat van, - főleg platina és aranybányászat- annak fejlődését is lehetetlenné teszi a közlekedés hátramaradott állapota. Az abesszin gazdasági élet fejletlenségét mutatja az a körülmény, hogy milyen csekély az ország külkereskedelme. Ami/van, ,az főleg japán kereskedők utján jón az országba. /bevite l/ A jelentés ezekmtán Abesüzinia valutáris helyzetével foglalkozik és megállapítja, hogy a 10 millió lakosú országnak mindössze egy bankja van, az Etiópiai Bank. Abesszínia hivatalos pénzneme - mint ismeretes •» a Mária T^erézia tallér. Abesszínia tehát ezüstvalutáju ország és ércfedezete százszázalékosnak mondható. Megfigyelhető volt, hogy p az ezüst árának és ezzel együtt a tallér árfolyamának emelkedése az utóbbi időben meglehetősen megkönnyítette a hadianyagbehozatalt. A tudósító jelentése vegén rámutat arra, hogy kevés olyan terület van ma a világon, amely annyira alkalmas le:^e a gyarmatosításra, mint Abesszínia és kétséges, vájjon Abesszínia ellen tud-e állani valamely növekvő lakosságú nagyhatalom nyomásának. Akármint ... legyen - fejezi be a cikkét a tudósító *• Abessziniának mindenkénen a cisilizáció és a fejlődés útjára kell lépnie.
