Napi Hírek, 1935. augusztus/1

1935-08-01 [0352]

t. .., , , , „ , ,. / ORSZÁGOS LEVÉLTÁR /Az Affari Esten cikkének folytatása/ K. szekció Magának a revizionizmusnak a kérdése is/mégha békás keretek között mozog is, szintén a beavatkozás határait érheti el. A Magyarország és kisantant között fennállói magukban sem könnyü kap csőlátók a március 19.-i német lépés folytán még súlyosabbak és bonyolultabbak lettek. Ha el akarnék kerülni .azt, hogy Magyarország és Ausztria kövesse Németország példáját, engedményeket kell nekik tenni a fegyverkezés szempontjából, vagyis alkalmazni|azt az eljárást, amelyet a február 3.-i londoni egyezmény Németország számára " " javasolt: a biztonságot szolgáló felf egy ver kezest- f"^& Hol v n azonban a biztonság határa? Olyaa altalános meg nem tá-' raaöási és be nem avatkozási egyez/mény, amelyei . Olaszország és' Franciaország is aláir , máris bizonyos biztonságot jelenthet. Ebben az esetben tehát a kérdés meglehetős könnyen megoldható lett volns . Ha azonban a kisantant azt követelné, hogy biztosit§ák a jelenlegi határokat vagy pedig esetleg hogy kössenek kölcsönös segélynyújtási egyezményeket, ezt Magyarország serrmi^ körülmények között sem fogadhatna el és ebben az esetben mi történnék? " ' . ) "Megkötni egy egyezményt ás ugyan--.' \or még elvi megoldást sem találni egy nyitvcálíó kérdésre, amely alkalmas arr., hogy a szerződést aláirásanak másnapjai elárts^teleaitse, semmiesetre sem lett volna észszerű politika. A lap ezután megállapítja, hogy Franciaország és Olaszország csendes közveti tő munkába kezdett, hogy B két szembenálló álláspontodat közelebb hozza egymáshoz. Olaszország elsősorban a Magyarországgal és •Ausztriával, Franciaország pedig £ kisantsnttal kapcsolatban működött, ügy látszik, hogy ezek a tárgyalások eredményre vezettek.. *fVU-KUIÉXC * Foglalkozva a jelenleg fennálló helyzettel, a lan megállapítja, hogy két felfogás áll fenn: az egyik az, hogy* iüggo kérdést oldja$ meg, vagyis olyai eg/ezmenyt hozzanak létre ami semmit sem hagy figyelmen kivül, a másik felfogás, amelynek,ugy látszik,több támogató Ta van, az, hogy egyelőre a kevéssel kell megelégedni, vagyis csak az'^szóba. ., emi biztüaen elérhető. A többi kérdésre azután m Franciaországnak es 01 a szőrszálak iőöi kell adni a megoldásra. ÍJW/^AÍÍ . A lap erről a kérdésről igy ir: A dunai egyezmény lenne az első okmány, amelyet Magyarország és a kis-ailitant a tökéletes egyenjogúság alapján ir' alá. Ezért tehát ' kiklisz-öbölve az ellentetek legfontosabb pontjait, lehetséges volna ezek között az államok között minimális bizalmat létrehozni es ezzel talán a nehezebb problémák megoldására is egyengetni lehetne az utat. Minden körülmények között azonban .sikerül a dunai'Európa számára lehetőséget teremteni legalább a békés együttélésre, ami a mai viszonyok között elég sokat jelent. A lap megállapitja hogy ez a felfogás,ugy latszik, győzedelmeskedett és ebben az esetben az egyezmény mindössze négy pontról szólna: meg nem támadásbe nem avatkozás, a támadónak nyújtandó segitség megtaeaoása és kölcsönös tanácskérés. S pontok tekintetében állítólag Ausztria, Magyarország ás a kisantant között már megvolna az egetértés. Ami pedig a Kölcsönös segélynyújtásról szóló szerződéseket illeti - folytatja a lap - a szerzöaő felek egymás között szabadon köthetnének ilyen szerződéseket mindenki azzal, akivel akar. Ezeket azonban természetesen későbbi időpontban kellene tárgyalni ás csak szabad elhatározás alapján. Természetesen bizonyos fejlődés után rendszerbe is lehetne foglalni okét, de csak fokozatosan. Befejezésül megállapitja a cikk, hogy könnyelműség volna: a fenti egyetértésre' való tekintettel egyik napról a másikra Összehívni a dunai értekezletet, mert ha észszerű volt is a kisállamok közötti ellentétek csökkentésével kezdeni a munkát, még mindi g hátra van a legfontosabb központi probléma a német részvétel kérdése. Ha azonban a tárgyalások Franciaország ás Olaszország között valóban befejezéshez közelednek, akkor most már megismerhetjük Németország felfogását is. A Duna-medence jövendő politikai tájékozódása nagyreszt Németországtól függ. ami természetesen nem azt jelenti, hogy ha Németország nem amar résztvenni az egyezményben, akkor az egyáltalán nem jöhet létre, de természetesen e szerződés jelentősége igen különböző, ha Németország bban nem vesz részt, (Ha/vi)