Napi Hírek, 1935. augusztus/1

1935-08-01 [0352]

/ Alsóház, Hoare külügyminiszter válasza; folytatás*/ ~ Egyéni nézetem a leszerelési értekezlet újból való összehívása tekintetében, ami természetszerűen az elnök dolga, az, hogy a leszerelés terén ram fosnak igazi haladást elérni mindaddig,amíg valamilyen módon mi vagy más kormányok, vagy maguk az érdekelt kormányok nem csökkentik a német és a francia álláspont közötti szakadékot, vagy valamiképen át nem hidalják. - Ami a légi egyezményt illeti, egészen nyíltan akarok beszélni: Az ogyik » oldalon a francia szempont áll, hogy nemi lehet az európai kéke kérdései közül egy kérdést kiragadni és oJjoilönitvo foglalkozni vele, a másik oldalon pedig a németek állásponti a az, hogy ezeket a kérdéseket sorban ogjmásutan kell munkába vonni. Minden tőlem telhetőt megteszek, hogy a tárgyalások mielőbbi újrakezdését elősegítsem, A legmélyebben sajnálom, nogy további haladásról nem tehetek jelentést. A külügyminiszter ezután a " borzalmasan nohéz abesszin ügyről" kezdett beszólni: - ~ . Olaszország és Abesszínia közötti háborúnak igen rossz hatása volna a népszövetségre. A világ kis és gyönge országai veszede­lemben látnák azt a védelmi eszközt, amelytől függnek. Az egyezmények, amelyeket oly fáradságosan hoztak létre Európa nagyobb biztonsága erde­kében, már csak papíron volnánakjT"Anglia nem hiszi, hogy a szinesbőrüekkel való összetűzések elkerülhetetlenek. Nem azon dolgozott, hogy szakadékot nyisson meg, hanem azon, hogy hidat építsen Európa és Afrika JS Európa és Ázsia között. Közöltem már as alsóházzal, hogy Anglia nem nézi rokon­szenv nélkül Olaszország terjeszkedési szükségleteit. Angliának ez iránti megértése nem puszta szavakból áll. Ha az olasz kormánynak panasza van az abesszin kormányra, ez: rendes uton és módon kell előterjesztenie. /Zajos tetszés/ Egy háború elkerülhetetlenül a béke erőinek , komoly meggyöngülésére, sőt talán pusztul ás ára., végeredményben pedig a nagyszines­bCrtt népek komoly nyugtalanságára vezetne. Az alsóház bizhatik abban,hogy a brit kormány egész befolyását latba veti ennek a bajnak elkerülésére,/MTI,' Bl/Kn fW/J I 0 {Brüsszel, augusztus 1./Magyar Távirati Iroda/ A parLa­' mentközi egyesülés szerdai záróülése előtt a tanácsülésen a svéd delegáció elnöke váratlanul azt a javaslatot tette, hogy az Unió végrehajtóbizott­sáffába a megürült helyre a magyar küldöttség elnökét, bárö Láng Boldizsárt válassza mag. Ez a javaslat a"tanácsot és a magyar csoportot is váratlanul érte, mert Spanyolországnak már a multóvi értekezleten'kilátásba helyezték, hogy helyet kap a végrehajtóbizottságban. A titkos szavazás azzal a ma­gyarokra megt ; sztelc eredménnyel járt, hogy'táró Láng Boldizsár 14 szava­zatit kapott a spanyol Estelrich kilenc szavazata ellenében, A szavazatok arányából, látható volt a Magrarorszáf iránt kifeiezésre jutó meleg rokon­érzés'és a választás a teljes ülésben is előreláthatólag báró Láng győ­zelmével végződött volna. Tekintettel azonban arra, hogy az Unió Budaoesten j# r U a • r J° ví évi közgyűlését, a konferencia záróülésén báró Láng Bol­Jizsar felállt ős* megköszönve a jelölést, bejelentette, hogy azt nem fogadhatja el és lemond a spanyol delegác<K javára. Egyúttal mint a tanács­kozás utolsó szónoka az értekezlet neveben köszönetét "tolmácsolta mind­azoknak, akik a brüsszeli összejövetel megrendezésében közreműködtek. A'magyar küldöttség nevében égben meghívta a konferencia tagjait a jóvő evi budaoesti közgyülócro. Láng beszédét gryakran szakították félbe élénk tetszésnyilvánításokkal. Vn/Vn «-.,.­J § M a d r i d, augusztus 1. /Havas/ A hadügyminiszter rendeletet hocsátott ki ? amely megtiltja a katonai gyárak és ipartelepek* nemkülönben egyel intézmények munkásainak, hogy politikai, szakszervezeti vagv szociá­lis szerrezetek tagjai lehessenek. /MTI/ Bl/Vn - - - ORSZÁGOS LEVÉLTÁR K. szekció 1 § A t h é n, augusztus 1./Havas/ Caldarisz miniszterelnök , aki külföldi fürdőhelyre utazik, es vagy két najaig Biedben fog tar­1 tozkodni, hogy Pál kormányzó^ercekgel és Stajadirivics miniszterelnökkel tf\íWo* ék* Jwtt/ ™

Next

/
Oldalképek
Tartalom