Napi Hírek, 1935. július/2

1935-07-29 [0351]

o § özvegy Náday Ferencné, a u emzeti Színház nyugdíjazott tagja, oporaenekesnő, Náday -^erenc özvegye, vasárnap hajnalban 84 eves korában meghalt. Temetése kedden délután lesz a Kerepesi temető halottasházából. Náday -^erencné, Widmár Katalin 1851-ben született. Tizenkét éves kor-'ban Íratták be. szülei a Nemzeti Zenedébe, ahol négy évig tanult zongorát és éneket. Onnan a Szinitanodába iratkozott be az operai tanszakra^ ás itt szintén négy évig tanult. Snekmestere a hires Boecolini volt. Már az első evet olyan nagy sikerrel végezte, hogy az igazgatóság ösztöndíjjal tüntette ki. 1872-ben szerződtette a Nemzeti Színhez igezgatósága mint kolorstur-énekesnőt. Abban az időben még a %mzeti Színházban voltak operaelőadások minden m p 'sodnaí, s az Opera igazgatója Erkel Ferenc volt. Tizenegy éven át volt tagja a ü emzeti Színháznak, ó volt az első Carmen Magyarországon. A premier 1876 október 28.-án volt. 0 énekelte először magyar nyelven Mignont. Mig a következő operákban énekelt: "Jeanette menyegzője": Jeanette, "Don Jüan": Zerlina, "ozeviliai borbély": Bosina. "Fekete dominó": Angelo,"Álarcos b'P: Oszkár, "Faust": Siabel, "Figaro lakodalma": Susanne. "Hunyadi László": Gara Mária, "Ilka": Ilka, "Tannhaouser": "Erzsébet, "Denevér": Adél, "Névtelen hesök": Ilonka, "Szöktetés a szer=lyból": Blondar, "Büvős védesz": Anna,"Hugenották": ürbain, "Lalla Boukh": Nizza."Seckingeni trombitás": M^ria. "Fegyverkovács": Mária, "Vámpír": Emmy, "Piccolino": Piccolino, "Norma": Adaleisa. "Philemon és Baucis": Baucis,"Fra diavoloV Zerlina, "Fidelio": Márcellina, "C*r és ács": Mária, "Vén bakancsos ás fia,a huszár": Lidi. jülyan nagy sikerei voltak, hogy 1883-ban vendégszereplésre hívta meg a Bécsi udvari Operaház igazgatója. Johann Jahn. "Jeanette me­rj yegzc|ó "-ben lépett fel és olyan ált-lános tetszést aratott, begy m'snap a fcudvarmesteri hivatal hat évre szerződtette. Ausztriában sz-mos hang­versenyen szerepelt, rendszerint magyar dalokat adott elő. Itthon a mai Operaház épületében is vendégszerepelt *'Don Juan"­ban,"Carmen"-hen stb. ós aridéken is többször énekelt jótékonycélu hangver­senyeken. 1873-ban ment férjhez Náday Ferenchez, a Nemzeti Szinház felejt­hetetlen nagy művészéhez. Férjével csak egyetlenegyszer szerepelt együtt, mégpedig a Nepszinházbanl jótekonycálra a"Vén ba&ancsos ás fia, a huszár" cimü népszínműben, amelyben Liei szeredét énekelte, illetve játszotta, Náday -^erenc J?edié Fricikét. N°day Béla, a ^emzeti Szinház örökös tagja, az elhunytban édes­g^g.j"'t gyászolja. /MTI/ o-D § V a r s ó, julius 29. /Magyar Távirati Iroda/ Vasárnap nagy csehellenes tiltakozó gyűlés volt j^eschenben abból az alkalomhói, hogy most van 15 éve annak, nogy J-'eschent a nagykövetek tanáasá a csehekm k Ítélte oda s ezzel körülbelül 150.000 lengyel Került sseh uralom alá. A gyűlést a sziléziai hazafias szervezetek rendezték és nagy tömegekben jelent meg az egész vidék lakossága, úgyhogy mintegy 20.000 ember tüntetett a csehek ellen. i£j3^w«^­Az egyik szónok idézte az elhunyt Pilsudski tábornagynak évek­kel ezelőtt tett kijelentését, amely szerint Lengyelország nem mond le a sziléziai lengyelekről. * beszédek elhangzás© után a gyűlés határozatot hozott, amelyben kijelentettek, hogy "agy igazságtalanság volt e területnek elszakítása és a lengyelé}? ebbe sohasem nyugodnak b.le. A gyűlés tiltakozásának adott kifejezést a lengyel kisebbségnek a cse­hek által való elnyomása miatt ós a lengyel kormányhoz fordultak, hogy lépjen közbe érdekükben. Ezután a gyűlésen részvevő tömeg fogadalmat tett, hogy kész vérét is ontani a cseh uralom alatt szenvedő lengyel nép érdekében. A lengyel lapok is sokat foglalkoztak az évfordulóval és fel­sorolnák mindazokat a serelmeket, amelyeket a cseh Lengyelorsz ig ellen elkövettek. Többek között megemlikeznek arról, hogy Csenország 1920-ban, a lengyel felszabadító harsok ide jén,megtagadta a magyar löszei* küldeménynek Csehországon való átszállítását. ORSZÁGOS LEVÉLTÁR M /K —— —* K. szekció

Next

/
Oldalképek
Tartalom