Napi Hírek, 1935. július/2
1935-07-18 [0351]
Wf Berlin, július 18. /NTl/ A "Petterson és BendeF cimü svéd film berlini sikerével és a zsidóknak a film ellen rendezett tüntetésével kapcsolatban egyes külföldi lapok azt állították, hogy a svéd film némít verzió iát meghamisították. Swenson,, a filmet Készítő "rtive" filmtarsaság igazgatójába leghatározottabban megcáfolta ezeket a híreszteléseket a Nemet Távirati Iroda munkatársának. Swenson igazgató egyébként maga is látta Berlinben a film német verzióiát és kijelentette, hogy a német szöveg teljesen megfelel a svéd verzió párbeszédeinek és hogy egyetlen mondatban sem történt változtatás. Ha hamisításról lett volna szo, a filmet gyártó svéd társaság ez r ellen tiltakozott volna, mert a filmnek egyáltalában nincs zsidóellenes irányzata. Végül kijelentette az igazgató, hogy nem érti, miért tiltakoznak a zsidók e film ellen./Ml1/ . Tó/Kr W • A d d i s z A b e b a , július 18./NTl/ Hailé Szelasszié császár ma szemlét tartott a császári gárda csapatai felett, majd ezt követően a parlamentben elmondotta érdeklődéssel várt beszédét. Ebből az alkalomból a parlament épülete. .. körül nagy embertömeg gyűlt össze. Abesszínia minden számottevő vezető- egyénisége megjelent a parlament ülésén. A császár beszédében mindenekelőtt azzal vádolta meg Olaszországot, hogy Olaszország állandóan hangoztatott békeszeretete ellenére folytatja fegyverkezeseit abból a célból, hogy Abessziniát meghódítsa. Mussolini visszautasította Abesszínia minden békeajánlatát, állandóan szidalmazza az országot, amelynek lakóit barbarizmussal és rabszolgatartással vádolja, holott ez már régen megszűnt. A háború most már a kapuk előtt áll. - Mindent megtettünk a béke megüv'ásai-a, ^ae a nemzet oecsuletének megvédése érdekébenjyisszautasit juk Franciaországnak azt a javaslatát, hQgy Olaszorsáág protektorátust gyakoroljon felettünk.Abesszínia az..utolsó emberig harcol az ország függetlenségéért. Bar Olaszországnak modern fegyverei vannak, az abesszin nep országát és császárát halálig megvédi., A császár népével együtt a harcba vonul és inkább meghal, semhogy szabadságát feláldozza. A császár beszéde végén felhívást intézett népéhez és arra kérte, hogy társadalmi-, osztály- és valláskülönbség nélkül tartson össze és ha kell, együtt halljanak meg Abesszínia szabadsagának védelmében. /MTI/ Tó/iá