Napi Hírek, 1935. július/1
1935-07-13 [0350]
W IÍ a s h i n e bon, iulius 13./NTl/ Bár az ameriká kormány egyelőre nem óhajt aktív módon beavatkozni az olasz-abesszin viszályba, Hull külügyminiszter ma mégis indíttatva érezte magát, hogy semmi kétséget se hagyjon Amerikának Olaszország irányában tanúsított felfogása tekintetében. A külügyminiszter ezért ma közleményt adott ki, amelyben hangsúly ózza,, hogy "AmerÍKa és a többi hatalom" érdeklődést tanúsít a Kállogg-egyeznény lentartása iránt és hogy az egyezmény aláíró hatalmai ; 'szent kötelezettséget" vállaltak a béke megóvása erdekében. Mint amerikai körökben hangoztatják, ez a közlemény azt jelenti, hogy az ogyesült Államok immár hivatalosan is az, angol kormány mellé álloöt Olaszországgal szemben. /MTI/ Tó/Kr --W _ Berlin, julius 13. /NTl/ A Deutsche Diolomatisch-Po litische Korrespondenz "Németország hozzájárulása' 1 cimü cikkeben hosszasan foglalkozik Sir Sámuel Hoare angol külügyminiszternek az alsóházban tett kijelentéseivel és a többi között ezeket irja: |-fccd<C Hoare külügymmniszter kijelentései kizárólag a február 3-iki angol-francia közös nyilatkozatban megállapított programmpont okra vonatkozj Beszédének visszhangja azonban egyes országokban olyan téves megállapít ásókat tartalmaz, amelyek arra következtetnek,, mintha a londoni jegyzőkönyv célkitűzései bizonyos mértékben minden ország számára az egyedüli ' lehetséges utat jelentenék a béke biztosítása érdekében. Az ilyen felfogás megnyilvánulását ^Németország nem hagyhat ja ellentmondás nélkül, különösen azért, mert a másik oldalról valósággal sértő módon nem veszik tekintetbe a gyakorlati békepolitikának azt a programiját, amelyet Hitler birodalmi kancellár májusi beszédében ismartetett a világ előtt. A német nép, amely még mindig várja ' •: világ államférfiainak kimerítő válaszát a Vezér beszédére, csalódással látja, hogy éppen olyan oldalról, ahol eddig sajnos még mindig ozó nélkül napirendre tértek a német javaslatok felett, "ujabb hozzájárulásért kiáltoznak. Hoare külügyminiszter olyan tervezetekért szállt síkra, amelyek összeköttetésben vauinak a kollektivitás fogalmával, de amelyekről mi nagyon : ,; í tudjuk, ,hogy gyakorlati eredményük fordított arányban áll a bizonyos' oxdalrol irányukban kifejezett tetszésnyilvánítással. A kollektív e-ondolat legiontosabb képződménye - a népszövetség - eddigi gyakorlata alapját bizonyara nem tekinthető ez eszmék bebizonyító iának. Bz az iiiézmény eddig csak arra volt jó, hogy bizonyos esetekben a jog látszatával ruházzák fel és segítségével erkölcstelen és a kollektivitás eszméjét valósággá] arcul csapó kivételes bánásmódra hatalmazzák fel. Bz az intézmény azonban mindig gyenge vol arra, hogy a kollektivitás alapelve) .{gondolatát bizonyos előnybon részesített tag jaival szemben kiny ílatköztassa (Sík 1c'%^ , ,. , Németország - amint ezt a Yezér májusi beszédének negyedik részében kiejtette - nem akarja a kollektivitás gondolatát elvben elutasítani hanem a német kormány e használhatatlan módszerek helyett hasznosabb, bár nagyobb áldozatokat követelő meg oldásokat ajánl. *íem ujabb német hozSSSTSHSÍ 9 D í s f e í L ? :L i ^anern inkább az eddig oly kevéssé tekintetbe vett német bekeprogramnot kell értékesíteni és számításba venni,/MTI/ 10/hX mmm í f .* . - -f. é c s # , július 13./NTl/ Papén bécsi német követ, aki ma a £íl del !^ani jakban repülőgépen elutazott Berlinbe, még repülőgépének elinA v«5% elott e fte 111 ^ ^sciini^gjcanceliarék gépkocsiszírencsétlehségéről. kanclllazh r z? a kovetk ^o táviratot intézte Schuschnigg szövetségi , , "Ebzvetlenül..Berlinbe utazásom előtt, most értesültem a borzalmas szerencsétlenségről, amely Ont érte. Vigasztalja ma? a ió Iacen és kívánom, hogy az 0 N egészsége mielőbb helyreálljon. Kérem fo^aéja •.. legmélyebb részvétemet a magam és csaladom nevébe." /MTI/ '
